Az idei 6,5 százalékos visszaesés után jövőre már nem csökken a magyar GDP - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint 2010 tavaszán be lehet lépni az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe
Az idei 6,5 százalékos visszaesés után jövőre már nem csökken a magyar GDP - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint 2010 tavaszán be lehet lépni az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe.
Vértes András közölte: a világgazdaság nagy részében - Magyarország a kivételek közé tartozik - technikailag véget ért a recesszió a harmadik negyedévben, hozzátéve, hogy az USA-ban 2,5 százalékkal az Európai Unióban 4,0 százalékkal csökken idén a GDP. Éves összehasonlításban a magyar gazdaság az utolsó negyedévben még 4,5 százalékkal zsugorodik, de negyedév/negyedéves alapon már növekedésnek indul - felelte az MTI kérdésére Vértes András.
Elemzése szerint Magyarországon a belföldi kereslet 11 százalékos zuhanása, ezen belül is az olvadó lakossági fogyasztás és a készletleépítés áll a GDP csökkenése mögött, szemben Nyugat-Európával, ahol a beruházások mélyrepülése figyelhető meg.
Miközben a világgazdasági válság fő fenyegetését: az árfolyam- és likviditási krízist kivédte a magyar gazdaságpolitika, nagymértékű, a GDP 3-4 százalékát jelentő újabb egyensúlyi korrekciót hajtott végre, elsősorban a költségvetési kiadások lefaragásával, kisebb mértékben (nyugdíj, szociális ellátások, adó átrendezés) rendszerjellegű változtatásokkal - magyarázta a GKI elnöke.
Luxemburgban mérték 2008-ban a legmagasabb egy főre eső vásárlóerő paritás (Purchasing Power Standard, PPS) alapján kalkulált bruttó hazai terméket (GDP) az uniós átlag több mint két és félszeresét, 276 százalékot.
Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU-átlag 64 százaléka volt 2008-ban, míg az előző két évben egyaránt 63 százalékon állt. A 2008-as adat Csehországban 80, Szlovákiában 72, Szlovéniában 91 és Lengyelországban 56 százalék volt.
Kockázatos világban kockázatos a költségvetés - jelezte Vértes, aki szerint "kockázatos, de korrekt az elfogadott jövő évi költségvetés, a GDP arányosan 3,8 százalékos hiány megvalósítható, csak akarni kell", megjegyezve, hogy az állami vállalatok egyszeri konszolidációs igénye a GDP 1,5 százalékára rúg.
A szakértők között egyetértés van abban, hogy a bevételi oldal bizonytalan, ezért van szükség a 200 milliárd forintot meghaladó tartalékra - tette hozzá. Mielőtt a következő kormány lehetséges költségvetési forgatókönyveit ismertette a GKI elnöke, annak kettős kommunikációját jelezte: "az ellenzék kifelé, a jelenlegi gazdaságpolitika folytatását ígéri, befelé viszont annak elvetését, ami kommunikációs zűrzavarhoz vezet".
Vértes András szerint a következő kormány három költségvetési stratégiát követhet: a nem ajánlott modell tartósan nagyobb deficitet jelent, amit a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok sem fogadnának el, "7,0-7,5 százalékos hiány szóba sem jöhet". Az elfogadható: az állami vállalatok konszolidációja struktúraváltással egybekötve, ami 5 százalékos hiányt okoz jövőre, majd négy százalékot 2011-től.
A legkedvezőbb megoldás: struktúraváltással, reformokkal egybekötött állami konszolidáció, jelentős adócsökkentés mellett, ami átmenetileg 5 százalékos, vagy kissé nagyobb deficitet jelent, majd 2011-től 3 százalékos deficitet, amit össze kell kötni egy 2014. évi euró bevezetési dátummal - fogalmazott a GKI elnöke.
Vértes András azt ajánlotta, hogy még ez a parlament hagyjon jóvá eurócsatlakozási menetrendet a lehető legnagyobb többséggel, s ebben az esetben 2010 tavaszán be lehet lépni az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
(1).jpg)
Az idei 6,5 százalékos visszaesés után jövőre már nem csökken a magyar GDP - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint 2010 tavaszán be lehet lépni az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe (1).jpg)
(1).jpg)
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
