Számít az emberek véleménye?
Miközben a Kérdések az új alkotmányról címet viselő kérdőív csak március 7-ig érkezett meg minden felnőtt magyar állampolgár postaládájába, a Fidesz ugyanezen a napon már frakcióülést tartott, amelyen a kormánypárti képviselők első olvasatban megtárgyalták az alkotmánytervezetet. A kérdőíveket kiküldő és a beérkező lapokat feldolgozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának vezetője szerint 2 hete van a választópolgároknak a válaszboríték visszajuttatására, azaz március 21-ig fogadják a kitöltött íveket, az országgyűlési képviselőcsoportoknak viszont már március 15-ig be kellett nyújtaniuk javaslataikat az alaptörvény szövegéről. A Fidesz-KDNP 14-én be is terjesztette saját alkotmánytervezetét az Országgyűlés elé.
Ez azt jelenti, hogy a KEK KH megbízásából dolgozó otthon lévő kismamák és diákok még javában dolgozzák majd fel a kérdőív 13. kérdésére adott válaszokat, amikor a parlamentben már az új alkotmány március 22-én kezdődő általános vitájára készülnek fel. A zárószavazás április 18-án, hétfőn lehet az Országgyűlésben.
Szájer József március 11-én azt nyilatkozta: "a parlamenti szavazás utolsó pillanatáig" várják vissza a kitöltött kérdőíveket. |
A kérdések - melyek a meglehetősen szokatlan "Vannak, akik szerint..." felvetéssel kezdődnek - a Szájer József európai parlamenti képviselő által vezetett konzultációs testület szerint a legfontosabb értékek, elvek tekintetében kérdezik az állampolgárok véleményét. Ezek között a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség, a határon túli magyarok, a gyermeknevelés adómentessége mellett a tényleges életfogytiglani büntetésről, a közbeszerzésben való részvételről, a természet védelméről, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok előtti megjelenésről kérdezik az állampolgárokat.
A felkínált 3-4 válaszlehetőség nem mindig fedi le az összes lehetséges álláspontot, így a választásnál néha gondban lehenek a kitöltők. Az az opció például sehol sem szerepel, hogy bár a kérdésben felvetett rendelkezés fontos lenne, azt nem az alkotmányban, hanem egyéb törvényben (például a költségvetésről szóló törvényben, a közbeszerzési törvényben, az adójogszabályokban vagy akár a büntető törvénykönyben) lenne szükséges szabályozni. Aki pedig nem tud választani a felkínált érdemi válaszlehetőségek közül, csak a "nem tudom megítélni a kérdést" opciót választhatja, ami messze nem azonos a hiányzó "egyéb véleményem van" lehetőséggel. Az pedig, hogy a 12. kérdésre (amely a parlamenti vizsgálóbizottság előtti megjelenés kérdését feszegeti) adható válaszok közül az első valamivel nagyobb betűkkel van szedve, mint a többi opció, minden bizonnyal a nyomda ördögének műve.
A 13. kérdés a megfogalmazás szerint nem arra opció, hogy az első 12 kérdéssel kapcsolatos véleményünket részletesebben kifejtsük, hanem a "korábbiakban fel nem sorolt értékekről, elvekről" értekezhetünk nagyon röviden. Ide kerülhet tehát például a hatalmi ágak szétválasztásáról, az állam és az egyházak viszonyáról, a Szent Koronáról, a honvédelemről, a köztársasági elnökről, az Alkotmánybíróságról, az igazságszolgáltatásról, a választójogról, az Országgyűlés működéséről, vagy bármilyen más, az alkotmányozás szempontjából fontosnak tartott ügyről alkotott véleményünk.
1 millió a cél
Eddig közel 900 ezren küldték vissza a KEK KH-nak a kitöltött kérdőíveket. Szájer József arra számít, hogy a határidő lejártáig eléri az egymilliót azok száma, akik visszaküldik az íveket. Szájer azt ígérte: az észrevételeket beépítik a szövegbe; ha a válaszadók többsége nem ért egyet egy elképzeléssel, akkor azt módosító indítvánnyal majd a parlamenti vitában kiveszik a szövegből, ha pedig támogatnak egy kezdeményezést, akkor beépítik.
Szájer József példaként említette, hogy az "állampolgári kötelezettségek" és az életfogytiglani szabadságvesztés tekintetében "nagyon magas" támogatottság figyelhető meg a válaszadók körében.
A kormánypártok javaslatába bekerült, a gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatban azt mondta: ez "szívügye" és azzal a megfogalmazással került be a szövegtervezetbe, hogy egy gyerek után adhatna le pluszszavazatot az anya. Kiemelte: ezt lehetőségként fogalmazza meg az alkotmány, de nem követeli meg. Mint hozzáfűzte, ezt egy néhány hónap múlva elfogadandó választójogi törvény szabályozná.
Meg sem kellene kérdezni az embereket?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy (annak tartalmától függetlenül) a kérdőíves megkeresés-e a legmegfelelőbb módja a társadalom bevonásának az alkotmányozási folyamatba, sőt, még az sem egyértelmű, hogy az egyáltalán meg kell-e kérdezni az állampolgárok véleményét az ügyben. Erről tanúskodik legalábbis legutóbbi szavazásunk eredménye, melyre február 15-e óta már több mint 12000 voks érkezett.
A szavazás állása a cikk készültekor
A szavazók többsége, közel 44 százaléka népszavazáson szeretné "hallatni a hangját" az alkotmánnyal kapcsolatban, bő 35 százalékuk szerint azonban egyáltalán nincs szükség az állampolgárok bevonására az alkotmányozási folyamatba, a döntést hozza csak meg az Országgyűlés. Egy esetleges referendum lehetőségét Lázár János frakcióvezető egy korábbi interjúban nem zárta ki, bár nincs arra utaló jel, hogy a kormány számításba vett volna egy ilyen eshetőséget.
A válaszadók kevesebb mint egyhatoda (15,9 százaléka) véli úgy, hogy kérdőíves megkérdezés segítségével deríthető ki a legjobban az állampolgárok véleménye az alkotmányról, míg a személyes megkeresést, társadalmi konzultációt előnyben részesítők aránya nem éri el az 5 százalékot.
Privátbankár