
A kibányászott anyagok egy részét újra felhasználják elektronikai eszközök gyártásánál, az aranyat és más nemesfémeket pedig beolvasztják, és rúdban adják el ékszerészeknek, befektetőknek vagy akár vissza a gyártóknak, akik az aranyat a mobiltelefonok nyomtatott áramköreiben azért tudják kiválóan felhasználni, mert még a réznél is jobban vezeti az áramot.
Hogy a városi bányászat jóval több, mint egyszerű guberálás vagy szemét-újrafelhasználás, egyértelműen kiolvasható a számokból. Egy tonna érc, melyet egy „klasszikus” aranybányából hoztak felszínre, átlagosan 5 gramm aranyat tartalmaz. Egy tonna használt mobiltelefonból viszont akár 150 gramm arany is kinyerhető – olvasható aYokohama Metal közleményében. Ráadásul ugyanez a mobiltelefon-tömeg tartalmaz még körülbelül 100 kilogramm rezet és 3 kiló ezüstöt is, más hasznos fémekkel egyetemben.
A fémek újrafelhasználása egyre nagyobb teret nyer, ahogy a világpiaci árak az egekbe törnek. Különösen igaz ez Japánra, ahol a sokmilliárd dolláros elektronikai ipar étvágyának kielégítésére nagyon kevés hazai nyersanyagforrás áll rendelkezésre. Van viszont évente több tízmillió tonna kidobott mobiltelefonjuk és más háztartási elektronikai eszközük.
A környezetvédelem és az újrafelhasználás iránti érdeklődés növekedése ellenére az iparág legnagyobb nehézsége az elegendő mennyiségű használt mobiltelefon begyűjtése. Pedig ez nem lenne szükségszerű: a japánok átlagosan 2 év 8 hónapig használnak egy mobiltelefont. Mivel 128 millióan vannak, ez minden évben rengeteg lecserélt telefont jelent, melyeknek azonban mindössze 10-20 százaléka jut el a feldolgozóüzemekhez. A leváltott eszközök ugyanis általában egy szekrényben vagy egy elfeledett fiókban végzik, mivel az emberek attól félnek, hogy a mobiljaikon tárolt személyes adatok esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek.
A fémárak emelkedésének köszönhetően azonban nem csak Japánban figyeltek fel a használt elektronikai eszközökben rejlő pénzekre: egyre jelentősebb a kínai konkurencia is. Válaszul Japán Szingapúrból és Indonéziából importál használt áramköröket, melyek olyan értékes, nem nemes fémeket tartalmaznak, melyekre Japánnak égető szüksége van. Ilyen az indium, amely a lapostévék és az LCD-monitorok gyártásánál fontos, valamint az antimon vagy a bizmut is. Ezek beszerzése egyre nehezebb (és drágább), amióta Kína szigorította kiviteli szabályait – a városi bányászokra tehát nagy szüksége van a szigetországnak.
A bajorok is visszakapják a maguk szemetét
A kutyának sem kell a visszaváltható palack
Felszökik az arany ára - most érdemes venni
Elszálló kamatok: irány a bank, de csak óvatosan!
Amerikai géppel mosnák a Dráva aranyát
Döbbenetes rövidlátás: borulhat az olajbili
Reuters