A biztos kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: közbeszerzés esetén a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) határozza meg a pályázati dokumentációban és a szerződésben szerepeltetendő adatok körét, amelyek a pályázatot kiíró kezelésébe kerülve nyilvános közérdekű adattá válnak.
A Kbt. szabályai alapján alvállalkozó igénybevétele esetén adatot szolgáltatni az alvállalkozóról csak akkor kell, ha annak tevékenysége meghaladja a szerződés értékének 10 százalékát. A pályázatot kiíró Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) ezért nem rendelkezik részletes adatokkal a nyertes pályázó által alkalmazott alvállalkozókról, azok tevékenységéről, a fővállalkozóval kötött szerződésükről.
A közlemény szerint állampolgári panaszra vizsgálta a biztos a 2010. évi országgyűlési választások informatikai rendszeréről kiírt közbeszerzés teljesítésének, valamint a közbeszerzési pályázat nyertese által bevont alvállalkozó tevékenységének nyilvánosságát.
Az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Több közbeszerzés kevesebbért
A 2009-es számnál felével is több, közel 11 ezer közbeszerzési eljárásra került sor tavaly, ugyanakkor a kevesebb mint 1500 milliárd forintos beszerzési érték 20 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
Tavaly is az építési beruházások domináltak, részesedésük az eljárások számából 40, míg az értékéből 55 százalék körüli. A szolgáltatások és az árubeszerzések egyaránt 30-30 százalékkal részesedtek az eljárások számából, míg az értékéből 20-20 százalék jut rájuk. Az építési és szolgáltatási koncessziós eljárások részesedése várhatóan tavaly is 1 százalék alatt maradt, hasonlóan az előző évihez.
MTI