.jpg)
Nálunk nem volt hitelboom és a megtakarítási szint sem volt alacsony, sőt. Ami viszont látszólag sok volt, az mégis kevésnek bizonyult Magyarországon nem volt hitelboom és a megtakarítási szint sem volt alacsony, sőt. Ami viszont látszólag sok volt, az lavinaként indult meg a válság kitörésekor - az ok: a magas államadósság.
Kelet-európai összehasonlításban jól állunk a megtakarításokkal - kezdte előadását Király Júlia, az MNB alelnöke az Öngondoskodás 2011 konferencián. A pénzügyi-egyensúlyi hiányok tekintetében valóban két Európa létezik, ami a pénzügyi vagyon tekintetében is igaz. A pénzügyi vagyon tekintetében a magyar szint messze a régiós átlag felett van - mondta el a meglepő adatot Király. Csakhogy ennek módszertani okai vannak, hiszen az ún. üzletrészeket is beszámítják a magyar háztartások vagyonába, az "1 millió vállalkozó" országának átlagát ez pedig jócskán feljebb tolja.
Ami sok, az mégis kevésnek tűnik - miért?
2000-ben az összes vagyonunk közel 10%-a volt adósságállomány, míg 2008-ra ez a szint drasztikusan megugrott, már 40% volt - ezzel megelőztük az európai magországokat is, holott korábban ez nem így volt.
A magyar lakosság mégsem tűnik túladósodottnak az összes pénzügyi eszközt nézve - főleg európai szinten -, de a pénzügyi közvetítőrendszert tekintve ez már nem igaz. A banki hitel és betét aránya 2006-2007 tekintetében átlépte a bűvös 100%-ot, vagyis sokkal több hitelt vettünk fel, mint amennyi megtakarítást betétekben felhalmoztunk.
Magyarországon a primer adatok alapján ugyanakkor nem volt hitelboom. A GDP arányában nézve a hitelfelvétel szintjét a balti államoknál látunk nagy kiugrást, Magyarországon nem - ismertette a szakember. De akkor mi a gond Magyarországon? Miért kevés az, ami látszólag sok?
A gazdasági fejlettségünkhöz képest nagyon magas volt az államadósság, a nettó megtakarítások szintje a magas államadóssághoz képest igen alacsony volt, talán csak a Görögország volt ebben előttünk - mondta el az MNB alelnöke.
A "fiskális alkoholizmus" állapotában nem vettük észre, hogy az államadósság magas szintjét igenis mi magunk fogjuk, pontosabban gyermekeink és unokáink fogják megfizetni. A magyar háztartások által felhalmozott vagyon ehhez pedig egyértelműen kevés. Ilyen megtakarítási rátával egy jóval alacsonyabb államadósság-szint mellett nem lenne gondunk, de mint tudjuk, nem ez a helyzet - vágta át a gordiuszi csomót Király.
Nem teszünk félre többet, a nettó megtakarítások így is nőttek
A nettó megtakarításaink nőttek a válság alatt, de ez főleg az adósságcsökkentő lépéseknek köszönhető, vagyis nem abból adódik, hogy többet teszünk félre. A 4%-os nettó megtakarítás világviszonylatban is igen magas, de sokáig bizonyosan nem tartható. Az adatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része mindent megtesz az adósságállományának csökkentéséhez, ez egy erőteljes alkalmazkodás a válság jelentette kihívásokhoz.
A bankok hitelezési gyakorlatában voltak hibák - de ugyanebben a bankrendszerben van a megtakarításaink több mint 50%-a. Nem bízni a bankrendszerben egyet jelent azzal, hogy nem bízunk saját megtakarításainkban. Ezért mondjuk, hogy pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nincs kilábalás, gazdasági fellendülés - húzta alá az MNB alelnöke.
A magyar háztartások összes hitelállománya az erőfeszítések ellenére sem csökken, ezt lassan fogjuk kinőni - folytatta Király -, biztos gazdaságpolitika, hosszútávú stabilitás kell hozzá. A magas hitelállománnyal egyelőre meg tanulnunk együtt élni.
Mind a vállalati, mint a lakosság szintjén a hitelkihelyezés negatív tartományban van - a pénzpiaci környezet kiszámíthatatlansága nem kedvez a bankoknak. A kockázatokat lehet árazni, de a bizonytalanság mindennél rosszabb - fejtette ki a jegybank szakembere.
Az implicit államadósság nem tűnt el "a magánnyugdíjpénztárak államosításával sem", a megtakarítási szerkezet viszont alaposan átalakult, olyan szinten ráadásul, ami már nem visszaállítható - utalt az elmúlt év változásaira Király Júlia.
Kelet-európai összehasonlításban jól állunk a megtakarításokkal - kezdte előadását Király Júlia, az MNB alelnöke az Öngondoskodás 2011 konferencián. A pénzügyi-egyensúlyi hiányok tekintetében valóban két Európa létezik, ami a pénzügyi vagyon tekintetében is igaz. A pénzügyi vagyon tekintetében a magyar szint messze a régiós átlag felett van - mondta el a meglepő adatot Király. Csakhogy ennek módszertani okai vannak, hiszen az ún. üzletrészeket is beszámítják a magyar háztartások vagyonába, az "1 millió vállalkozó" országának átlagát ez pedig jócskán feljebb tolja.
Ami sok, az mégis kevésnek tűnik - miért?
2000-ben az összes vagyonunk közel 10%-a volt adósságállomány, míg 2008-ra ez a szint drasztikusan megugrott, már 40% volt - ezzel megelőztük az európai magországokat is, holott korábban ez nem így volt.
| A megtakarítási hajlandóság ugyan nőtt az elmúlt negyedévben, de az anyagi lehetőségeink egyre rosszabbak. A kisebb megtakarítással rendelkezők felélték tartalékaikat, míg a pénzügyi tervezés egyre nehezebb. A családban és a szerencsében bízunk, az államról pedig tudjuk, hogy nem fog tudni majd elegendő nyugdíjat fizetni - derül ki az OTP friss felméréséből. Részletek >>> |
Magyarországon a primer adatok alapján ugyanakkor nem volt hitelboom. A GDP arányában nézve a hitelfelvétel szintjét a balti államoknál látunk nagy kiugrást, Magyarországon nem - ismertette a szakember. De akkor mi a gond Magyarországon? Miért kevés az, ami látszólag sok?
A gazdasági fejlettségünkhöz képest nagyon magas volt az államadósság, a nettó megtakarítások szintje a magas államadóssághoz képest igen alacsony volt, talán csak a Görögország volt ebben előttünk - mondta el az MNB alelnöke.
A "fiskális alkoholizmus" állapotában nem vettük észre, hogy az államadósság magas szintjét igenis mi magunk fogjuk, pontosabban gyermekeink és unokáink fogják megfizetni. A magyar háztartások által felhalmozott vagyon ehhez pedig egyértelműen kevés. Ilyen megtakarítási rátával egy jóval alacsonyabb államadósság-szint mellett nem lenne gondunk, de mint tudjuk, nem ez a helyzet - vágta át a gordiuszi csomót Király.
Nem teszünk félre többet, a nettó megtakarítások így is nőttek
| A jelenlegi 4%-os megtakarítói pozíció világviszonylatban is "brutális alkalmazkodást" jelent, ami hosszú távon egészen biztosan nem tartható. Ilyen magas nettó megtakarítással, ilyen hitelleépítés mellett a normális életpálya menti refinanszírozás is megszűnik - figyelmeztetett Király Júlia. |
A bankok hitelezési gyakorlatában voltak hibák - de ugyanebben a bankrendszerben van a megtakarításaink több mint 50%-a. Nem bízni a bankrendszerben egyet jelent azzal, hogy nem bízunk saját megtakarításainkban. Ezért mondjuk, hogy pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nincs kilábalás, gazdasági fellendülés - húzta alá az MNB alelnöke.
A magyar háztartások összes hitelállománya az erőfeszítések ellenére sem csökken, ezt lassan fogjuk kinőni - folytatta Király -, biztos gazdaságpolitika, hosszútávú stabilitás kell hozzá. A magas hitelállománnyal egyelőre meg tanulnunk együtt élni.
Mind a vállalati, mint a lakosság szintjén a hitelkihelyezés negatív tartományban van - a pénzpiaci környezet kiszámíthatatlansága nem kedvez a bankoknak. A kockázatokat lehet árazni, de a bizonytalanság mindennél rosszabb - fejtette ki a jegybank szakembere.
Az implicit államadósság nem tűnt el "a magánnyugdíjpénztárak államosításával sem", a megtakarítási szerkezet viszont alaposan átalakult, olyan szinten ráadásul, ami már nem visszaállítható - utalt az elmúlt év változásaira Király Júlia.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Hatalmas összeg jött össze az amerikai lottón. 
