
Az interneten is követhető strasbourgi ülésen a képviselők 468 igen, 21 nem, 34 tartózkodó szavazattal fogadták el a parlament véleményét rögzítő Coelho-jelentést.
Ebben a témában az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy a parlament véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az EP tehát most formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavazott.
Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bővítésre, így - a parlamenti vélemény elfogadása után - az EU-tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy ez év december 21-étől megszűnjön a belső ellenőrzés a szárazföldi és vízi határokon. A repülőtereken 2008. március 30-án lépnek életbe hasonló szabályok.
A jogalkotás szempontjából elengedhetetlen konzultációs jelentés elfogadása mellett az EP állásfoglalást is megszavazott, amelyben a képviselők gratulálnak ahhoz, hogy a most csatlakozó államok rövid idő alatt képesek voltak felkészülni a schengeni bővítésre. Az EP "emlékezteti az új tagállamokat arra, hogy fenn kell tartani a biztonság magas szintjét, és továbbra is mindig szigorúan és hatékonyan meg kell felelniük a schengeni térség követelményeinek", emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.
A jelentéstevő Carlos Coelho - portugál néppárti EP-képviselő - az általa írt indokolásban sorra veszi a Schengenhez csatlakozó államokat. Magyarország esetében figyelmeztet: "ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé".
Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatokhoz, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.
A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke, valamint José Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton. A helyszínek: a Baltikum, a cseh-német-lengyel, valamint az osztrák-magyar-szlovák határ, valamint az Olaszország és Szlovénia közötti határszakasz.
A schengeni övezetben, - amelyhez az Egyesült Királyságon, Írországon, Cipruson valamint az idén csatlakozott Románián és Bulgárián kívül az összes EU-ország tartozik, Norvégia és Izland pedig társult tag - megszűnik a belső határellenőrzés, azt rendkívüli esetben, ideiglenesen lehet csak visszaállítani. A terület külső határain az unió rendőrségi és igazságügyi együttműködésében meghatározott szabályok szerint folyik a beutazás, a bevándorlás ellenőrzése. Az övezethez tartozó államok csatlakoznak az együttműködést segítő schengeni információs rendszerhez is.
A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni egyezményt 1985-ben, a schengeni végrehajtási egyezményt pedig 1990-ben írták alá. A két dokumentum 1995-ben lépett hatályba, az együttműködésben akkor részt vevő tagállamok között tehát azóta szűnt meg a belső határellenőrzés.
December 21.: a határok végre leomlanak
A pokolba kívánják az európai álmot?
Nem örültek a románok, hogy jöhetnek ide dolgozni
Igent mondtak a miniszterek a schengeni csatlakozásra
EU-bevándorlás: jön a kék kártya
MTI