.jpg)
Négy évvel ezelőtt a két nagy párt egymást túlharsogva ígért gazdasági fellendülést, még több munkahelyet és adócsökkentést. De most válság van: többet mondanak majd az ígéretek, mint a számok? A Bajnai-kormány sokat tett azért, hogy visszaállítsa Magyarország pénzügyi szavahihetőségét, de valószínűleg a következő kormányra vár az a hosszabb időt igénylő feladat, hogy újra megteremtse Magyarországról a közép- és kelet-európai térség vezető szereplőjének képét - vélte pénteken megjelent számában a Financial Times című brit napilap.
A Bajnai-kormány erőfeszítései révén (amelyet az utóbbi hónapokban megnövekedett befektetői éhség és a Nemzetközi Valutaalap vezette pénzügyi támogatás is segített) az ország pénzügyi szavahihetőségében jelentős javulás mutatkozott a piacokon, ugyanakkor az ország nemzetközi hírnevét más területeken több csorba is érte. A Jobbik áttörése a társadalmi elégedetlenség veszélyére hívta fel a figyelmet, különösen a szegényebb, északkeleti városokban; a feszültséget súlyosbította a gazdaság állapota és a növekvő munkanélküliség - vélte a Financial Times.
Az ország vonzó maradt a külföldi befektetők számára, amint azt a Daimler autógyár tavalyi betelepedése is bizonyította; ugyanakkor a befektetések biztonságát illetően - kilenc nagykövet által írásban is megfogalmazottan - kérdések merültek fel. Aggályos példaként említette a lap a pécsi szerződésbontást a francia Suez Environnement céggel. A kereskedelmi rádiók engedélyének megvonása mögött egyes jelek szerint a pártfinanszírozás igényének biztosítása állt - vélte a cikk.
Navracsics Tibor frakcióvezetőt idézve a lap jelezte, hogy a Fidesz adócsökkentésre, az üzleti környezet javítására készül; a párt szerint az így teremtődő többletmunka segíthet a szélsőjobboldalról táplálkozó társadalmi feszültség enyhítésében is.
Külön cikket szentelt a melléklet a magyar bankszektornak, úgy vélve, hogy az elmúlt egy év során kelt híresztelések és vészjósló előrejelzések ellenére év végére a helyzet csillapodni látszik, és a jövő év közeledtével a bankárok "bizonnyal megengednek maguknak egy diszkrét, megkönnyebbült sóhajt". Idézte a lap Simor András jegybankelnököt is, aki egyebek között leszögezte: biztosak voltak benne, hogy a külföldi érdekeltségű magyar pénzintézetek anyabankjai becsülettel fogják tenni a dolgukat.
Ugyancsak külön írásban foglalkozott a Financial Times Pécs városával, amely jövőre Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Idézte Magay Miklóst, a Városfejlesztési Főosztály illetékesét, aki szerint a város a Balkán kapuja lett, illetve Antonio De Blasio tanácsadót, volt európai parlamenti képviselőt, aki jelezte, hogy a kultúrfővárosi címből Pécs hosszú távú tőkét szeretne kovácsolni. Idézett azonban több olyan személyt is, akik kétkednek a rendezvénysorozat sikerében.
Oszkó már látja a pénzügyi stabilitást
Így alakít kormányt Orbán Viktor
Sokba kerül nekünk, hogy nincs eurónk
Százmilliárdos meglepetés érheti a PM-et
Fizetés nélkül az államé lehet a Malév
.jpg)
Megállapította azt is, hogy a szakértői kormányt vezető Bajnai Gordon miniszterelnök "a szakadék széléről hozta vissza az országot".
A politikai-pénzügyi lap emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt a két vezető párt egymást felülmúlva versengett a gyorsabb gazdasági növekedést, béremelést és alacsonyabb adókat tartalmazó ígéretekkel, most viszont senki nem ígér könnyű időszakot a választóknak.
Politkai aggályok?
| Az IMF vezérigazgatója szerint a politikai üzenetek mögött mindenki sejti, hogy nincs más mód a magyar gazdaság megmentésére, mint a mostani. Strauss-Kahn szerint a következő kormány gazdaságpolitikája nagyon közel lesz a mostanihoz (amely megfelel a Valutaalap hitelért "cserébe" felállított kritériumainak). Mindeközben a Fidesz gazdaságpolitikai holdudvara kitart azon állítása mellett, hogy a jövő évi hiány a most tervezettnek akár majd a dupláját is elérheti, közel 7% körül is lehet. Az MNB a kormány által prognoztizált hiány minimális túllövésére számít, ami nem veszélyezteti a makropályát. |
Az ország vonzó maradt a külföldi befektetők számára, amint azt a Daimler autógyár tavalyi betelepedése is bizonyította; ugyanakkor a befektetések biztonságát illetően - kilenc nagykövet által írásban is megfogalmazottan - kérdések merültek fel. Aggályos példaként említette a lap a pécsi szerződésbontást a francia Suez Environnement céggel. A kereskedelmi rádiók engedélyének megvonása mögött egyes jelek szerint a pártfinanszírozás igényének biztosítása állt - vélte a cikk.
Navracsics Tibor frakcióvezetőt idézve a lap jelezte, hogy a Fidesz adócsökkentésre, az üzleti környezet javítására készül; a párt szerint az így teremtődő többletmunka segíthet a szélsőjobboldalról táplálkozó társadalmi feszültség enyhítésében is.
Külön cikket szentelt a melléklet a magyar bankszektornak, úgy vélve, hogy az elmúlt egy év során kelt híresztelések és vészjósló előrejelzések ellenére év végére a helyzet csillapodni látszik, és a jövő év közeledtével a bankárok "bizonnyal megengednek maguknak egy diszkrét, megkönnyebbült sóhajt". Idézte a lap Simor András jegybankelnököt is, aki egyebek között leszögezte: biztosak voltak benne, hogy a külföldi érdekeltségű magyar pénzintézetek anyabankjai becsülettel fogják tenni a dolgukat.
Ugyancsak külön írásban foglalkozott a Financial Times Pécs városával, amely jövőre Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Idézte Magay Miklóst, a Városfejlesztési Főosztály illetékesét, aki szerint a város a Balkán kapuja lett, illetve Antonio De Blasio tanácsadót, volt európai parlamenti képviselőt, aki jelezte, hogy a kultúrfővárosi címből Pécs hosszú távú tőkét szeretne kovácsolni. Idézett azonban több olyan személyt is, akik kétkednek a rendezvénysorozat sikerében.
Oszkó már látja a pénzügyi stabilitást
Így alakít kormányt Orbán Viktor
Sokba kerül nekünk, hogy nincs eurónk
Százmilliárdos meglepetés érheti a PM-et
Fizetés nélkül az államé lehet a Malév
MTI, Privátbankár
A Nippon Steel és az U.S. Steel egyesülési terve az amerikai elnök elé került, aki a következő 15 napban dönthet a megállapodás sorsáról. 
