.jpg)
Az elemzők decemberre 4,4 százalékos inflációt vártak, míg az éves átlagos mutatóra 4,9 százalékot prognosztizáltak.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője kifejtette: decemberre 4,6 százalékos inflációt vártak, azonban az üzemanyagárak a vártnál jobban nőttek, míg az élelmiszer- és hatósági árak lefelé húzták az inflációt.
Az elemző szerint az infláció növekedése megalapozhat egy újabb jegybanki kamatemelést. Januárban már lassuló, 4,3 százalékos inflációval lehet számolni - mondta, hozzátéve, hogy az élelmiszer infláció magas lehet, míg az üzemanyagárakban a tavalyi magas bázis miatt jelentős csökkenés is bekövetkezhet.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is úgy vélekedett, hogy a várakozáson felüli decemberi infláció az üzemanyagárak meredek emelkedésének tudható be.
Hozzátette: a pénzromlás ütemén nem érződik "keresletoldali" nyomás, hiszen azt csak olyan termékek húzták fel, amelyeknek a jegybank monetáris döntéseiben kisebb szerep jut. Úgy vélekedett: ennek ellenére a vártnál magasabb infláció arra sarkalhatja a monetáris tanácsot, hogy a kamatemelés mellett döntsön januárban vagy februárban.
Az elemző szerint ugyanis kissé zavarkeltő lenne, ha a tanács megállna az elindított kamatemelési sorozatában. Leszögezte: a kamatemelés várhatóan februártól, a monetáris tanács összetételének változásakor be is fejeződik.
Suppan Gergely közölte: a megjelent adatokból kitűnik, hogy az elemzői várakozásokhoz képest vélhetően magasabban alakul majd az inflációs pálya 2011-ben is. Kondrát Zsolthoz hasonlóan arra számít, hogy januárban a pénzromlás üteme 4,3 százalékra lassul. Ennek indokaként felhívta a figyelmet, hogy januárban kiesik egy tavaly még meglévő jövedékiadó-hatás.
Úgy vélekedett: az infláció tavaly decemberben elérte a csúcsot és innen újra visszaesik; az év második felétől pedig újra tovább eshet részben bázis hatások miatt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint bár a decemberi infláció kissé magasabb lett az általa várt 4,5 százaléknál, ugyanakkor az élelmiszerárak vártnál kisebb, 0,6 százalékos emelkedése ellensúlyozta az üzemanyagárak jelentős növekedését.
A szakértő szerint önmagában ez, a vártnál kissé magasabb inflációs adat újabb kamatemelést indokolhat a monetáris tanács január 24-i kamatdöntő ülésén, figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető monetáris politikáját.
Hozzáfűzte ugyanakkor: a kamatdöntést tágabb kontextusban az határozza meg, hogy hogyan alakul Magyarország kockázati profilja, piaci megítélése a kamatdöntésig, ez pedig a jelenlegi nyilatkozatok, CDS-felárak és devizaárfolyamok alapján pozitívnak tűnik, ami nem feltétlenül indokol kamatemelést.
Török Zoltán emlékeztetett arra is, hogy Csáki Csaba, a monetáris tanács tagja a héten arra célzott, hogy várhatóan nem változik a jegybanki alapkamat januárban az egymást követő két emelés után, mivel a monetáris tanács tagjai nem akarnak "masszív vagy hosszú távú" szigorítási ciklust.
MTI