Érvként egyebek közt azt hozta fel, hogy Magyarország 2010 végéig a Nemzetközi Valutaalap felügyelete alatt áll, amit kiegészít az EU deficiteljárása. Politikai szempontból azonban - tette hozzá - az a legfontosabb, hogy Magyarországon 1,7 millióan vettek fel hitelt euróban vagy svájci frankban.
"Ha bárki vissza akarna térni a múlt felelőtlen politikájához, ezt a piacok a magyar fizetőeszköz leértékelésével büntetnék. Ez azonnal növelné az utca emberének hiteltörlesztési költségeit. Egy populista párt is kétszer meggondolná, hogy kiteszi-e magát ilyen veszélynek" - idézte a lap Bajnait.
A kormányfő nem volt hajlandó évszámot megjelölni arra, hogy szerinte mikor vezetheti be Magyarország az eurót. Csak azt szögezte le, hogy erre minél előbb szükség lenne, de szerinte "az euróhoz vezető utat nem lehet lerövidíteni".
A maastrichti kritériumoknak - mondta - megvan az értelmük, és Magyarország teljesíteni akarja ezeket a kritériumokat. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy Magyarország hamarabb vezeti majd be az eurót, mint Lengyelország vagy Csehország. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy 2010-ben Magyarországnak lesz az EU-n belül az ötödik legalacsonyabb államháztartási hiánya.
Nincs más ország Európában, amely a közelmúltban ekkorát változtatott volna a költségvetés kiadási oldalán - mondta Bajnai, és hangsúlyozta, hogy a megtakarítások jelentős áldozatot követelnek mindenkitől.
Arra a bírálatra, hogy gazdaságpolitikája javít ugyan az államháztartás helyzetén, ám csökkenti a fellendülés esélyeit, azt válaszolta, hogy "a gazdaságpolitika a lehető legkevésbé rossz megoldás megtalálásának a művészete". Szerinte 2010 közepén visszatér a növekedés, és a következő években Magyarország abban a helyzetben lesz, hogy gazdasága évente 3,5-4 százalékkal növekedhet. A német riporter közbevetésére elismerte, hogy ez csak akkor érvényes, ha Nyugat-Európában is visszatér a normális fejlődés.
Bajnai az interjúban - felidézve miniszterelnökké választásának körülményeit - hangsúlyozta: csak azért lett miniszterelnök, hogy az országot megmentse a katasztrófától, és jövő tavasszal távozik a "kríziskormányfői" székből. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialisták az ő miniszterelnöksége alatt visszaszerezték szavahihetőségük egy részét.
Mesterházy tervei
Csapatkapitányként harmonizálni, integrálni szeretne Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt maga a politikus válaszolta az MTI kérdésére Tatabányán, csütörtökön. Mint mondta, az MSZP sokszínű párt, sokféle véleménnyel, személyiséggel. Ezeket a személyiségeket kell "itt tartani", és arra buzdítani, hogy teljes erőbedobással dolgozzanak az MSZP és a magyar baloldal sikeréért - fogalmazott.
Véleménye szerint az együttműködésre jó példa az elmúlt 2-3 hét, mivel az MSZP összezárt, és konszenzust alakított ki nem csak a miniszterelnök-jelölt, hanem az országos lista kapcsán is.
Mesterházy Attila úgy vélte, hogy a jobboldallal még a választások előtt meg lehetne állapodni néhány alapvetésben, "nemzeti minimumban", amely, függetlenül attól, hogy ki kerül kormányra, képviselve lenne a következő négy évben. Kifejtette: véget kellene vetni annak a politikának, amelyben az ellenzéki szerep mindig a nemekre épít, és annak is, hogy a kormányon lévők rendre elutasítsák az ellenzékből érkező javaslatokat.
Az MTI kérdésére Mesterházy Attila teljesen kizártnak tartotta, hogy az MSZP adott esetben mégis felsorakozzon Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje mögött.
Titkos szavazással döntenek Mesterházyról
Az MSZP örül, hogy kiszállt Demszky hatalmi játékábólÚj kormány kell a hazai korrupció felszámolásához?
Kihullanak a nagynevű MSZP-sek
MTI