.jpg)
A bankokról az elmúlt napokban és hetekben - a közbeszédben, médiában - elhangzott véleményekkel kapcsolatban a Bankszövetség közleményt adott ki A Bankszövetség kifejtette, hogy 2008-ban a válság kitörése jelentős mértékben érintette az európai pénzügyi közvetítő rendszer likviditását. A magyar pénzügyi közvetítő rendszer az akkor jelentkező feszültségek hatásait sikeresen enyhítette azáltal, hogy a külföldi tulajdonú bankok anyabankjai kifejezték elkötelezettségüket, így többek között visszaforgatták nyereségüket, fenntartották refinanszírozási támogatásukat és tőkét emeltek. A magyar tulajdonú bankok pedig rövid idő alatt visszafizették az állami közvetítéssel IMF forrásból, a kkv-hitelezés fenntartására felvett, piaci kamatozású hiteleket. A magyar bankrendszer a válság teljes időszakában közpénzek igénybevétele nélkül működött.
Ma az Európai Uniós országok és bankok jelentős része további megrázkódtatásoknak van kitéve. Ennek hatása a magyar pénzügyi közvetítő rendszerre minimális, miközben a magyar bankrendszer tagjai az átlagos európai bankadó többszörösét fizetik. A hitelintézetek a Magyarországon összegyűjtött megtakarításokat és ezen felül 40 százalék külföldi forrást csatornáztak be a lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatok finanszírozásába.
A Magyarországon működő legnagyobb, hazai központtal rendelkező hitelintézeti csoport - az OTP - az európai bankfelügyelet által elvégzett legutóbbi két stresszteszt mindegyikében a három legbiztonságosabb európai bank közé került, annak ellenére, hogy a csoport tagjai kizárólag a válság által legjobban sújtott közép- és kelet európai országokban végzik tevékenységüket.
A Bankszövetség közölte, hogy a hazai bankszektor tagjai minden kormányzati célkitűzéshez maximális támogatást és felkészültséget biztosítottak, amelynek a kialakítására megfelelő szakmai egyeztetés, és bevezetéséhez elegendő felkészülési idő állt rendelkezésre.
A szövetség kifejtette, hogy minden váratlan, nem egyeztetett, szakmailag nem kiérlelt jogszabályi előírást a bankok akkor is maximálisan betartanak, és legjobb tudásuk szerint segítenek, és az ügyfeleikkel együttműködnek, ha az véleményünk szerint mind a makrogazdaságnak, mind a széles ügyfélkörnek középtávon kiszámíthatatlan kockázatot, adott esetben veszteséget is okozhat. Úgy vélik, hogy ezek az intézkedések a bankrendszer tőkéjét erősen fogyasztják, így a jövőbeli hitelezést nehezítik el.
Annak érdekében, hogy a felerősödő európai problémák a lehető legkisebb veszteséget okozzák a magyar gazdaság szereplőinek, a szövetség szerint a bankok több intézkedést tettek és tesznek a lakossági hitelek átstrukturálására, illetve a kkv-szektor erősítésére. Emellett tárgyalásokat kezdeményeztek és folytatnak az önkormányzati adósságproblémák egyedi rendezésére és megoldására is.
A Bankszövetség kifejtette, nem tudja elfogadni, és visszautasítja azt a kategorikus minősítést, hogy „a magyar bankrendszer nem jó”. Ezen vélemény szerintük szakmailag nem megalapozott és a fentiek alapján nem is tényszerű.
Összegzésül elmondták, hogy a bankok hazai és nemzetközi tapasztalataikkal továbbra is maximálisan rendelkezésre állnak, és nyitottak minden olyan megoldáskeresésre, amely a lakossági és a vállalati ügyfélkörre nézve a válság hatásainak csökkentését szolgálja. Hozzátették, hogy ez a cél sikeresen csak a kormányzat és a pénzügyi közvetítő rendszer következetes együttműködésével valósítható meg.
Privátbankár
