Összeállításunkban elemzőket kértünk fel, hogy értékeljék a mögöttünk álló évet, és próbálják megjósolni, mire számíthatunk 2010-ben
Bankmentésre bankcsőd, pánikra rali, válságra kezelés - zajos és eseménydús év volt befektetési szempontból (is) 2009. Összeállításunkban elemzőket kértünk fel, hogy értékeljék a mögöttünk álló évet, és próbálják megjósolni, mire számíthatunk 2010-ben.
2009: a keynesizmus feltámadt
A 2009-es év első negyedévének végén ismét a 2008. őszére jellemző pánik uralta a piacokat. Ezt követően likviditásvezérelt medvepiaci rali indult meg, amely tartósabbnak bizonyult a vártnál, így a többség által várt markáns korrekció elmaradt - jellemezte a 2009-es évet Barta György, a CIB elemzője. Nagy Attila, a Solar Capital értékesítési igazgatója szerint a változó volatilis környezetben magas hozamokat érhettek el a befektetők.
A Buda-Cash Brókerház vezető elemzője szerint 2009-ben a tőkepiac és a reálgazdaság elszakadt egymástól, a lassan visszacsordogáló befektetési pénz egyelőre elkerüli a reálszférát, jellemzően a pénz- és tőkepiacokon fordul meg. A hitelezési piac továbbra is dermedt, a forrásokat mind az államok, mind a vállalkozások piaci alapon próbálják megszerezni. Török Bálint értékelése szerint tehát a befektetők jó évet zárhatnak a tőzsdéken, sávot váltottak az indexek, és láthatóan az intézményi vásárlók is megjelentek a piacokon.
Zsiday Viktor, a Citadella Consulting ügyvezetője szerint az év legfontosabb tanulsága, hogy az államok szerepvállalása nagyon fontos a piacok szempontjából. Ez a következő években így is marad: a keynesizmus ismét feléledt - fogalmazott.
Vége a válságnak?
A válság egy újabb szakaszán vannak túl a világ fejlett országai, de korántsem a végén - állítja Török Bálint.. A válság által leginkább sújtott országok gazdasága forráshiányos, hiányoznak a reformok, a meghatározó gazdasági területek újraszabályozása. Emellett erőteljes belpolitikai átalakulás is megfigyelhető ezekben az országokban.
Barta György is arra hívja fel a figyelmet: bár a pénzügyi szektorban a korábbiakhoz hasonló bizalmi válságra és megrendülésre már nem számítanak, a reálgazdaságban korai volna még befejezettnek minősíteni a válságot. A munkaerőpiac szűkülése az összes fejlett és a legtöbb feltörekvő piacon még bőven folytatódhat 2010-ben, ez pedig a magánfogyasztás alakulásának szempontjából óriási kockázatot jelent. A válság bugyrának számító amerikai ingatlanpiac sem érte el meggyőző módon a mélypontot, bár a stabilizálódás jelei már észrevehetőek. A fiskális ösztönzőprogramok kifutását érezni lehet majd az ismét valamivel lassabb növekedési ütemeken, a világgazdaság mérete még éveken át nem érheti el a válság előtt látottat. A CIB elemzője szerint tehát fájdalmas és lassú lesz a válságból való kilábalás, gyors visszapattanásra semmiképp sem számítanak.
Zsiday Viktor szerint a válság ugyan véget ért, de lesznek újabb válságok. Véleménye szerint 2010-ben igen erős fellendülés lesz, aminek 2011/12-ben újabb komoly visszaesés vet véget. A Citadella Consulting ügyvezetője a következő években számít arra, hogy lesznek nagy fejlett államok, amelyek csődközelbe kerülnek - erre elsőszámú jelöltje Japán.
Nagy Attila szerint senki sem tudná megmondani, hogy pontosan mikor ér vagy ért véget a válság, a befektetők szempontjából elsősorban nem is ez a fontos. Sokkal inkább az, hogy az aktuálisan kialakuló trendet időben tudják azonosítani. A megfelelő befektetési instrumentumok kiválasztásával ugyanis a piacok bármilyen irányú elmozdulásából haszonra lehet szert tenni.
2009 nagy vesztesei
Zsiday Viktor szerint a mögöttünk álló év legnagyobb vesztesei azok az országok, akik úgy adósodnak el, hogy abból sok hasznuk nincs: elsősorban Japán, valamint Európa egyes országai: Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia szenvedhették el a legtöbb kárt az évben.
Tőkepiaci szempontból a keleti blokk országai, főleg Oroszország, valamint a fejlődő piacok okozták a legtöbb meglepetést a befektetőknek - fogalmazott kérdésünkre Nagy Attila.
A Buda-Cash vezető elemzője szerint általában a láncok végén lévő országok, a kispiacúak, a nyitott gazdaságok veszítették a legnagyobbat. Izlanddal és Írországgal indult a lavina, majd következett Kelet-Közép Európa, a Baltikum. A vesztesek közé tartoznak mindazon országok, amelyek saját gazdasági ereje gyenge, belső fogyasztása, termelése is a nemzetközi vállalkozásoktól függ, véges az ország piaci hitelfelvevő képessége, illetve torz az adósságszerkezete.
A világkereskedelmi volumenek csökkenése a világ összes országát rosszul érinti - hívta fel a figyelmet Barta György. Ezen felül a válság a világ szinte összes országában még az eddigieknél is világosabban megmutatta a globális egyensúlytalanságokat és a globális pénzügyi rendszer szereplőinek egymásrautaltságát. Korábbi gazdasági helyzetükhöz mérten különösen megszenvedik azon gazdaságok a krízist, amelyekben azelőtt buborékok alakultak ki (Spanyolország, Írország, Izland), amelyeknek rugalmatlan a munkaerőpiaca, vagy versenyképességi gondokkal küszködnek (pl. Olaszország, Görögország) és amelyek esetében a válság ellenére prociklikus - a reálgazdasági visszaesést elmélyítő - gazdaságpolitikára vannak kényszerítve a döntéshozók (pl. Magyarország, ahol a piacok bizalomvesztése is érzékelhető volt). Szintén jelentős vesztesnek számítanak a korábban gyors növekedési rátákat mutató balti államok is, de a szovjet utódállamok közül máshol is komoly problémák akadtak (pl. Ukrajnában). Legutóbbi példaként felhozhatjuk Dubajt is, mely állami vállalatai révén sikertörténetből rövid időn belül majdnem csődsztorivá vált - fogalmazott a CIB elemzője.
Kik lehetnek a válság nyertesei?
Nagy Attila szerint a 2009-es év vesztesei lehetnek a főszereplői a következő időszak emelkedésének. Az érintett régiókkal kapcsolatban azonban óvatosságra is inti a befektetőket. Török Bálint szerint USA, Németország, Oroszország valamint Kína lehetnek a nyerő oldalon - ezek az országok ugyanis az állam túlzott eladósodottsága esetén is hitelképesek, nemcsak állami, hanem vállalati szinten is. Kína belső tartalékainak segítségével most a korábban vártnál gyorsabban kivívhatja új helyét a világgazdaságban - hívja fel a figyelmet az elemző.
Barta György szerint a válságra gyorsan és fegyelmezetten reagáló országok lehetnek a fő nyertesek; a CIB elemzője is arra hívja fel a figyelmet, hogy Kína esetében még az eddigieknél is világosabbá vált, hogy a kelet-ázsiai ország megkerülhetetlen gazdasági hatalommá vált. Magyarország vesztesből nyertes lehet, ha alacsonyabb államháztartási hiányával és lefelé tendáló államadósságával (tehát javuló belső és külső egyensúlyával) kitűnik a régióból (különösen, ha a szükséges strukturális reformokat is meghozza a leendő kormány). Lengyelországban - ahol a költségvetési folyamatok amúgy aggodalomra adhatnak okot - a válság kevesebb áldozatot szedett, a régió legnagyobb gazdasága így a többi régiós országénál magasabb potenciális növekedési ütemmel kezdhet neki a válság utáni időszaknak. A nyersanyagpiacok esetleges fellendüléséből természetesen a commodity-országok - például Ausztrália, Dél-Afrika, Oroszország, Brazília, Norvégia - profitálhatnak.
Zsiday Viktor szerint a legjobban azok jönnek ki a válságból, akik a krízist strukturális átalakulásra használják fel; ennek megfelelően az egyik legnagyobb nyertes Magyarország lehet.
Az év befektetési buktái
Török Bálint szerint az idei év nagy vesztesei is az ingatlanpiacok, az ingatlanalapú befektetések, befektetési alapok, ingatlanfejlesztők voltak. Ugyanakkor folytatódott a bankrendszerek tisztulása, leglátványosabban az USA-ban, ahol már 130-ra tehető a becsődölt bankok száma.
Barta György szerint 2009 legnagyobb vesztese a dollár volt, de az év elején a forint is jelentősen gyengült. Azóta ugyan lezajlott egy jelentős forinterősödés, éves átlagban mégis gyengébb volt az euróval szemben a magyar deviza. Bár volt egy jelentős hozamcsökkenés a magyar állampapírpiacon, a válság hatására a válság előtti helyzethez képest mégis romlottak a likviditási feltételek, csökkent a külföldiek birtokában lévő állomány, tehát e téren nem beszélhetünk egyértelmű sikerről. A medvepiaci rali ellenére egyes szektorokban - például a szolgáltatószektorban - gyenge teljesítményt láthattunk. Emellett a downstream olajszegmens rossz teljesítményét emelte ki a CIB elemzője.
Zsiday Viktor is az ingatlanokkal kapcsolatos befektetéseket emelte ki a leggyengébben muzsikálók közül, ezekre a közeljövőben is hosszú pangás várhat. A legnagyobb vesztesek azonban idén meglátása szerint a nyugdíjpénztárak voltak, a beléjük vetett hit emiatt minden bizonnyal csökkenni fog.
Mi lesz a sláger 2010-ben?
Nagy Attila szerint az árupiaci termékek jelentős emelkedés előtt állnak. A befektetők ugyanis egyre inkább azokat a befektetési instrumentumokat keresik, amelyek mögött valamilyen valóban létező, materiális dolog van. Török Bálint szerint a banki szektorral és az alternatív energiával kapcsolatos befektetések lehetnek a sztárok jövőre.
A CIB elemzői az arany esetében még látnak esélyt az emelkedésre. A részvények esetében az eddigieknél is óvatosabb szelekcióra lesz szükség, az indexek szintjén nehéz konkrét irányt megjelölni. A jelentős volatilitás azonban a jelenleginél jobb belépési pontokat hozhat létre. A BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) részvénypiacaiban is látnak fantáziát, ezen indexek felülteljesítőek lehetnek. A bizonytalan világgazdasági kilátások miatt az olajár-prognózisok is homályosak, az olaj-benchmarkok széles sávban mozoghatnak, de alapvetően enyhén emelkedő trendet várnak. A magyar állampapírpiaci hozamok csökkenése lassulni fog, a forint is erősödhet, noha átmeneti kockázatot jelentenek a választások és a következő kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság - fogalmazott Barta György.
Zsiday Viktor szerint a slágertermékek idehaza egyértelműen az abszolút hozamú alapok lesznek: a banki kamatszint összeomlásával a befektetők kockázatos eszközöket fognak keresni, de már nem mernek részvényeket venni, mert túl sokat emelkedtek, így marad az abszolút hozamú alap. A Citadella Consulting ügyvezetője szerint a nyersanyag alapok és termékek is előtérbe kerülhetnek 2010-ben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Összeállításunkban elemzőket kértünk fel, hogy értékeljék a mögöttünk álló évet, és próbálják megjósolni, mire számíthatunk 2010-ben 
A News Corp által 1995-ben elindított Foxtel éveken át rontotta a Rupert Murdoch tulajdonában lévő médiaóriás eredményét. 
