Bentmarad az internet az adóköteles körben
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) járulékbevételét érintő törvénymódosításhoz három önálló, azonos tartalmú indítvány érkezett, amely az internetszolgáltatás elhagyását javasolta a járulékoltatási körből. A fideszes Nyitrai Zsolt, az MDF-es Pettkó András, Hock Zoltán és Katona Kálmán, valamint a szocialista Márfai Péter által jegyzett javaslatokat sem a kormány, sem a bizottság nem támogatta.
Két szabad demokrata képviselő, Kóka János és Pető Iván, a kulturális bizottság elnöke a Nemzeti Kulturális Alapon belül egy önálló digitális kollégium létrehozását javasolták. Szándékuk szerint ezen keresztül az internetes szektortól elvont pénz legalább felét a digitális kultúra fejlesztésére fordítanák, mérsékelve ezzel a járulékoltatás negatív hatásait.
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a kormány képviseletében elmondta: a módosító javaslat tartalmával a kormány egyetért, támogatni azonban ebben a formában nem tudja, mivel az önálló kollégiumot nem a törvénnyel, hanem a végrehajtási utasítással lehetne létrehozni.
A bizottság többsége ezt követően úgy döntött, hogy az ajánlás nem házszabályszerű, a testület tagjai ugyanakkor egyhangúlag támogatták egy olyan bizottsági módosító indítvány benyújtását, amelynek értelmében az NKA a digitális tartalomszolgáltatásba forgatná vissza az abból származó járulékbevétel jelentős hányadát. Az indítvány indoklásában pedig javasolják - a törvény végrehajtási utasításával - az önálló kollégium létrehozását is.
Lukács Tamás (KDNP) és Halász János (Fidesz) közös módosító indítványában arra tett javaslatot, hogy az internetszolgáltatás után akkor kelljen 0,8 százalékos járulékot fizetni, amennyiben a szolgáltató pornószolgáltatást nem végez. Pető Iván (SZDSZ) a javaslat második felét feltételezve hozzátette: ellenkező esetben 25 százalékos járulékoltatás vonatkozzon a szolgáltatásra. Mint arra a bizottság elnöke rámutatott, nincs olyan internetszolgáltatás, amelyen keresztül pornótartalom ne lenne elérhető, Magyarországon ilyen tartalomszűrés nem létezik.
Lukács Tamás szerint valóban csak önbevallás alapján működhetne a rendszer. A kereszténydemokrata képviselő a javaslat indoklásaként elmondta, hogy a mobiltelefonon keresztüli adatszolgáltatáshoz kívánták hasonlóvá tenni a szabályozást, és az internettel kapcsolatos jogi szabályozás megszületését sürgette. Pető Iván erre reagálva úgy vélte: a kuruc.info nevű internetes portál is jól jelzi, hogy nem kontrollálható a tartalom. Hozzáfűzte: az uszító és fasiszta jellegű tartalmakat is külön járulékkal sújtaná, de szerinte technikailag ez sem megoldható.
Schneider Márta a kormány álláspontját ismertetve elmondta: az indítványt ebben a formában nem tudják támogatni, de tartalmával egyetértenek, így a megvalósíthatóság szakértői átgondolását tervezik. A javaslatot a kilenc ellenzéki képviselő támogatta, négy bizottsági tag nem támogatta, öt képviselő pedig tartózkodott.
Kóka János (SZDSZ) módosító javaslatát, amelyben egy tizeddel, 0,7 százalékra csökkentené az internetszolgáltatás járulékát, a kormány nem támogatta, mivel új szolgáltatások esetében a minimális járulékkulcsot 0,8 százalékban határozták meg. A javaslatot a bizottság sem támogatta.
A kormány és a bizottság egyhangúlag elvetette azt - a Nyitrai Zsolt (Fidesz) és Márfai Péter (MSZP) által is javasolt módosítást - hogy a mobiladatátvitelből származó tevékenység kikerüljön a járulékoltatási körből. A bizottság - a kormányhoz hasonlóan - azt a módosító indítványt sem támogatta, amelyben Nyitrai Zsolt azt javasolta: hagyják el a távközlő és elektromos hálózatok kivitelezésének járulékoltatását.
Az ellenzéki képviselők tartózkodása mellett a bizottság támogatta azt - a kormány által is támogatott - indítványt, amelyben Schiffer János (SZDSZ) a textiliparban megjelenő dizájntevékenység következményeit is a 0,8 százalékos járulékoltatási körbe javasolja emelni.
A versenyképességet rontaná az internetadó
Továbbra is napirenden az internetadó
Az internetadó ellen tiltakoztak
MTI
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak.

