Bíztató munkalehetőségek Ausztriában - éljen május 1.?

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok, így Magyarország számára is idén május 1-jén nyílik meg teljesen az európai munkaerőpiac. Ennek kapcsán Magyarország nyolcadik legnagyobb foglalkoztatója, az ausztriai központtal működő Trenkwalder kutatást végzett közel 400 osztrák vállalat részvételével, hogy felmérje a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit. Az eredmények biztatóak.

A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is 2011. május 1-jétől szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúak lesznek, egyenlő feltételek mellett vállalhatnak munkát a magyarok a szomszédos országban. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. anyavállalata, az ausztriai Trenkwalder kutatása szerint a munkaerőpiac-nyitással kapcsolatosan pozitívak a várakozások: a megkérdezett osztrák vállalatok közel kétharmada úgy gondolja, hogy a nyitásnak pozitív hatása lesz a helyi munkaerőpiacra. A megkérdezettek 6,4 százalékának már konkrét tervei is vannak külföldi munkaerő alkalmazására, 56,4 százalékuk még nem hozott döntést vagy jelenleg nem keres külföldi munkatársakat, de nyitott a lehetőségre. Több mint 40 százalékuk pedig már jelenleg is alkalmaz munkavállalókat az érintett országokból.

A földrajzi szempontok szintén fontosak az ausztriai vállalatok számára: a kutatásban résztvevő cégek Magyarországot részesítik előnyben, hiszen megkérdezettek 57,8%-a elsősorban hazánkból vár alkalmazottakat. Ez részben annak is köszönhető, hogy Magyarország és Ausztria kölcsönösen elismerik egymás szakképzéseit. Összességében elmondható, hogy fontos szempont a szakképzettség és szükség van a környező országok nyelveit beszélő munkaerőre. Így nem meglepő, hogy a magyarokon kívül igen keresettek a szlovákok (48 százalék) és a szlovénok (44 százalék) is.

A legnagyobb kereslet az ipari (32,5 százalék) és kereskedelmi (28,9 százalék) szektorban várható, valamint bizonyos irodai vagy technikai területeken (18,4-18,4 százalék). Ezen kívül jelentős igény mutatkozik a magyar munkaerő iránt az építőiparban is (közel 15 százalék).

A kutatást végző Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője, Köves Balázs véleménye szerint ”nem várható kritikus munkaerő kiáramlás Ausztriába. Az osztrák vállalkozások csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról, továbbá az Ausztriában érvényes szigorú törvényi szabályozások (például „azonos bérek) miatt a magyar munkaerő nem esik kedvezőbb elbírálás alá a munkafeltételeket tekintve. Sőt, ahhoz, hogy külföldi munkavállalót vonzzanak az osztrák cégek, az azonos bérfeltételek mellett olyan többletköltségekkel is számolniuk kell majd, mint a szállás biztosítása vagy egyéb szervezési költségek.

A konstrukció létjogosultsága elsősorban abban rejlik, hogy az érintett munkakörökben alkalmazott bérszínvonalon a helyi munkaerő már kevésbé szívesen vállal munkát, így az egyenlő bérek ellenére is várható kereslet a magyar munkaerő iránt. Magyar oldalon közvetetten a külföldi munkavállalás növelheti a foglalkoztatottságot, hiszen annak ellenére, hogy a kiutazó munkavállalók nem elsősorban a munkanélküli rétegből kerülnek ki, a megüresedett álláshelyeket pótolniuk kell a hazai vállalatoknak.”

Köves Balázs, aki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke is, a munkaerőpiac-nyitás kapcsán hozzátette, hogy fontos lenne rendezni azt, a magyar cégek számára hátrányos megkülönböztetést, miszerint a hatályos magyar jogszabályok értelmében külföldi – EGT tagállamokban működő – munkaerő-kölcsönző cégek szabadon kölcsönözhetnek magyar munkáltatókhoz külföldi állampolgárokat. Ugyanakkor magyar kölcsönbeadó kölcsönzésre nem kaphat harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására engedélyt.

Ezt a magyar cégek számára hátrányos megkülönböztetést számolná fel az SZTMSZ jogszabály-módosítási javaslata, amely szerint, ha a kölcsönvevő kérelmére a munkaügyi központ 30 nap alatt nem közvetít megfelelő munkavállalót, az érintett munkakörre a magyar kölcsönző cég is kaphatna harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatására engedélyt. Ez nem sérti a magyar munkaerőpiac érdekeit, hiszen először a hazai környezetben kell megkísérelni a munkavállalók megtalálását, csak ennek hiányában kerülhet sor nem EGT-állam polgárának kölcsönzésére. Ez a megoldás csökkenti a hazai kölcsönbeadók ebből fakadó versenyhátrányát is. Köves szerint a munkáltatók részéről számos esetben merül fel hasonló igény, amelyet mindenképp kielégítenek, csak nem helyi, hanem külföldön adózó vállalkozások által. Tehát a szabályozás módosításával éppen a hazai adóbevételeket lehetne növelni.

Privátbankár