Pedig az európaiaknak rosszul esett, hogy Obama nem ment el Berlinbe a fal leomlásának 20. évfordulójára, ázsiai látogatására viszont bőségesen szánt időt. Az eredeti tervek szerint a koppenhágai klímacsúcson is csupán pár órát töltött volna, holott a klímaváltozást a világ legfontosabb problémájának tartják Európában. Aztán pénteken változott a forgatókönyv, és az elnök úgy döntött, hogy december 9-e helyett inkább mégis 18-án, a konferencia zárónapján vesz részt.
A december 7. és 18. közötti tanácskozáson az ENSZ Éghajlat-változási Egyezményéhez csatolt, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvét akarják új megállapodással felváltani.
A héten Európába érkező amerikai elnök Oslóba is ellátogat, hogy átvegye Nobel-békedíját, röviddel az után, hogy megduplázta az amerikai haderő jelenlétét Afganisztánban.
Elemzők szerint Obama magas európai ázsiója részben annak köszönhető, hogy tevékenységét a korábbi elnökhöz, George W. Bush-hoz mérik. S bár jószerivel csak benéz Koppenhágába, és az amerikai kongresszusban sem tudott sokat elérni a globális felmelegedés elleni küzdelemben, az általános vélekedés szerint mégis messzebbre megy majd klímaügyben, mint amit Bushtól valaha várhattak volna.
Amerika tényleg komolyan gondolja a klímavédelmet
Bajnai: teljesítjük Obama kérését
Segítünk Obamának - a pénz lehet az akadály?
MTI
Az európaiak kicsit csalódottak, amiért Obama az utóbbi időben nem tanúsított kellő figyelmet az őket érintő problémák iránt, ám továbbra is töretlenül bíznak benne
Megfeleződhet az Egyesült Államok negyedéves gazdasági növekedése a folytatódó kormányzati leállás miatt.

