Egy friss közvélemény-kutatás szerint az öt európai nagyhatalom - Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország - polgárainak többsége elkötelezett a januárban hivatalba lépett amerikai elnök politikája mellett, miközben a felmérés szerint az Egyesült Államokban visszaesett a népszerűsége.
Pedig az európaiaknak rosszul esett, hogy Obama nem ment el Berlinbe a fal leomlásának 20. évfordulójára, ázsiai látogatására viszont bőségesen szánt időt. Az eredeti tervek szerint a koppenhágai klímacsúcson is csupán pár órát töltött volna, holott a klímaváltozást a világ legfontosabb problémájának tartják Európában. Aztán pénteken változott a forgatókönyv, és az elnök úgy döntött, hogy december 9-e helyett inkább mégis 18-án, a konferencia zárónapján vesz részt.
A december 7. és 18. közötti tanácskozáson az ENSZ Éghajlat-változási Egyezményéhez csatolt, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvét akarják új megállapodással felváltani.
A héten Európába érkező amerikai elnök Oslóba is ellátogat, hogy átvegye Nobel-békedíját, röviddel az után, hogy megduplázta az amerikai haderő jelenlétét Afganisztánban.
Elemzők szerint Obama magas európai ázsiója részben annak köszönhető, hogy tevékenységét a korábbi elnökhöz, George W. Bush-hoz mérik. S bár jószerivel csak benéz Koppenhágába, és az amerikai kongresszusban sem tudott sokat elérni a globális felmelegedés elleni küzdelemben, az általános vélekedés szerint mégis messzebbre megy majd klímaügyben, mint amit Bushtól valaha várhattak volna.
Amerika tényleg komolyan gondolja a klímavédelmet
Bajnai: teljesítjük Obama kérését
Segítünk Obamának - a pénz lehet az akadály?
MTI