A vizsgálatok azt mutatják, hogy a brit felnőttek több, mint 20 százaléka gondolja úgy, hogy ételallergiától, vagy ételintoleranciától szenved. A valós adatok alapján azonban ez a felnőtt korú lakosság mindössze 2 százalékánál igazolható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szigetországban milliók vonnak meg maguktól bizonyos ételeket, minden orvosi javaslat nélkül.
A kutatásból az is kiderül, hogy a brit lakosság több, mint fele véli úgy, hogy a lisztérzékenység egy gyakori betegség. Ezt támasztja alá az is, hogy 2009-ben a férfiak és nők többsége a búzát jelölte meg, mint a leggyakoribb ételallergiát kiváltó allergént. A valóságban azonban a lisztérzékenység még ritkábban fordul elő, mint a mogyoró, tojás és tejallergia.
Látható ellentmondás van tehát az ételallergiák gyakoriságának vélt és valós adatai közt. A lisztérzékenység öndiagnózisa oda vezet, hogy egyre többen vonnak meg maguktól feleslegesen bizonyos ételeket.
Táltosok? Friss felmérések szerint a magyarok is inkább az öngyógyítás (és öndiagnózis) rabjai, csak a legvégső esetben fordulnak szakorvoshoz. Részletek >>> |
Az ételallergia öndiagnózisa a legtöbb esetben téves megfigyelésen alapul. Így azonban a tüneteket kiváltó valódi betegség megállapítása és kezelése elmarad. Amennyiben tehát úgy véljük, hogy tüneteinket valamely étel fogyasztása okozza, ne kezdjünk szükségtelen diétába. A szakorvos feladata, hogy a tünetek alapján a betegséget diagnosztizálja. Ha a tünetek hátterében valóban ételallergia, vagy intolerancia áll, a kezelőorvos segítségünkre lesz a személyre szabott és minden szükséges tápanyagot tartalmazó diéta összeállításában is.
A megfelelő zöldségek megvédik a magzatot
Fogimplantátum: nem kell félni, nem fog fájni?
Téli csodafegyver: a béta-karotin
Privátbankár