Csőd csőd hátán, mégsem tisztul a piac

A Coface Hungary elemzése szerint vannak ugyan kedvezőnek tűnő jelek is a gazdaságban, ám túlnyomó többségében olyan hatások érik a cégeket  amelyek miatt romlik a gazdálkodási környezet, nehezednek a tisztességes cégműködés feltételei. Mindennek eredményeként megakadhat a tisztulás folyamata, sőt, a szürke- és feketegazdaság ismét erősödhet.

A fizetésképtelenségi eljárások növekedési üteme a tavalyi év első kilenc hónapjában még lassulni látszott, de mára újfent csúcsokat dönget, míg 2010 első kilenc hónapjában 4,51 százalékos fizetésképtelenségi hányadot mért a Coface Hungary, az idei év hasonló időszakában 5,83 százalékosat. Az elemzés szerint azonban nem csak a fizetésképtelenségi eljárások mutatója szállt el, a csődhányad is drasztikusan emelkedik.

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésképtelenségi eljárások drasztikus növekedésének a fő oka a kényszereljárásokban keresendő. Az ügyvezető üdvözlendőnek tartja, hogy az adóhatóság az elmúlt hónapokban eljárásokat indított olyan cégek megszüntetése érdekében, amelyek semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytattak, mivel ez egy egészséges tisztulást jelent.

Kárpáti Gábor szerint az igazi kérdés azonban az, hogy mikor kezdenek eltűnni a még működő, ám rosszul gazdálkodó, bajban lévő, a kifizetetlen számlák mögött tömegével álló gazdasági szereplők is. Véleménye szerint ez lenne igazán tisztulás, ám ennek jelei nemigen látszanak. Mert bár a kényszereljárások nélkül is nőtt a felszámolási eljárások aránya, ám a cégek újratermelődése tovább folytatódik, igaz, bizonyos jelei már vannak annak is, hogy valamelyest csökkenő dinamikával.

A válságnak tudható be, hogy a valós fizetési gondokat tükröző felszámolások növekedési üteme is rendre meghaladja a tíz százalékot, annak ellenére is, hogy már a bázis is egyre magasabb. Az okok között említi Kárpáti a klasszikus körbetartozást, ami az egész láncolaton keresztül végiggörgeti a fizetési nehézségeket, de akár a fizetésképtelenséget is. Ezzel kapcsolatban mutat rá egy további szempontra: a rossz cégszerkezetre, miként a társadalomban is viszonylag gyenge a középosztály, úgy a cégvilágban is kevés az önálló megerősödésre, gazdálkodásra képes vállalkozás, ugyanakkor a vállalkozói lánc végén könnyen bedönthető, kis, önálló üzleti tevékenységet végezni képes kis cégek tömege található.

Problémát jelent az is – hívja fel egy másik szempontra a figyelmet a szakember, hogy Magyarországon viszonylag könnyű céget alapítani, és ezt kihasználva sokan egy partnertől függve vállalkoznak, ami pedig magában hordozza a könnyű bukás veszélyét. A fejlődésre képes cégek a legritkábban fognak össze hasonló vállalkozásokkal, ami szintén gyengévé teszi őket.

Egyre borúsabb kilátások

A Coface Hungary szerint mindezeket a problémákat megtetézik a jövő évre már kilátásba helyezett, de legalábbis körvonalazódó adó- és járulékemelések, beleértve az általános forgalmi adó legfelső kulcsának további emelését, továbbá a minimálbér tervezett emelése, illetve az adóbeszedés szigorítása is. Az intézkedések hatására tehát nehezednek a nyereséges gazdálkodás körülményei, romlik a versenyképesség, s félő, hogy ismét egyre több cég fordul a szürke- vagy éppen a feketegazdaság felé.

Az elemzés szerint a cégbezárások száma is szaporodhat, akár önkéntesen, akár a szállítók nyomására. Hasonló eredményeket hozhat az adóhatósági szigor is, mert bár az egyrészt üdvözlendő, mert elvben tisztíthatja a gazdaságot, ám miután a NAV deklaráltan az adóbeszedésre koncentrál, így pénzt von ki a gazdaságból, ami azt is eredményezi, hogy például a szállítói finanszírozók nem jutnak pénzhez, ami dominóhatást indít el.

A devizahitel és az árfolyamingadozás is komoly gondokat okoz

A helyztet tovább nehezíti, hogy nem csak magánszemályek de szép számmal vállalkozások is belekerültek a devizahitel jelentette adósságcsapdába. A Coface Hungary szerint ugyanakkor arról senki nem beszél, hogy a cégeken is segíteni kellene, például a bankoknak a jelenleginél toleránsabban kellene kezelniük az átütemezést, pedig, ha bedől egy cég, akkor tovább nő a bajba jutott adós magánszemélyek száma.

Az elemzés arra is rávilágított, hogy a gyenge forint szintén olyan probléma, ami negatív hatással van a gazdaságra; azonban nagyobb gondot jelenthet a cégek számára az árfolyam ingadozása, ugyanis kiszámíthatatlan kockázatokat okozhat a likviditásban az, hogy hetek alatt akár 10 százalékos elmozdulások is előfordulnak. Például a fizetésképtelenségi kockázatokat az is növeli, hogy kiszámíthatatlanul gyengülnek a közép-európai valuták, ami miatt a magyar exportőrök vevői akár fizetési nehézségekkel is szembesülhetnek, mire odaér az áru.

Az építőiparban van a legtöbb fizetésképtelen cég

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül, hogy a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot (az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával) vizsgálva pedig az látszik, hogy némileg átrendeződött a kockázati rangsor. Élen a turizmust és vendéglátást végzők, építőipari tevékenységet folytató vállalatok állnak, de az országos átlag felett találhatók például a fuvarozás, a gépjárműipar, a faipar, továbbá a kereskedelmi tevékenységet végzők.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar (eljárások 13 százaléka, összesen bejegyzett cégek 19 százaléka) és a kereskedelmi vállalkozás (eljárások 18 százaléka, összesen bejegyzett cégek 23 százaléka) teljesít a legrosszabbul. Jellegzetes eltéréseket a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban regisztrált a Coface Hungary. Ebben az összehasonlításban az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 7 százaléka, összesen bejegyzett cégek 14 százaléka) teljesített a legjobban.

A Coface a legnagyobb negatív eltérést az üzleti szolgáltatóknál tapasztalta, ahol a csődhányad relatív növekedése +77,28 százalék volt. Látványos romlást mutat a faipar (+47,62%), a turizmus és vendéglátást végzők(+45,85%), az acél és fémipar (+38+), de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló kiskereskedelem, valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők is.

Budapesten és Pest megyében van a legtöbb fizetésképtelen cég

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 46 százalékát). Az esetszámokat tekintve a legnagyobb növekedés Fejér megyében tapasztalható, ahol az eljárások száma az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva több, mint kétszeresére növekedett meg. Továbbá több megyében országos átlag feletti növekedés tapasztalható.

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy miközben átlagosan a fizetésképtelenségi arány 5,83%, Nógrád megyében ez az arány majdnem kétszerese (10,73%) százalék, Jász-Nagykun-Szolnok (8,49% ), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (8,18%), de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Heves, Békés és más megyékben is jóval meghaladja az országos átlagot.

Ezalatt Pest megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el. A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése 120 százalék volt. Látványos romlást mutat Veszprém megye is, ahol a csődhányad relatív növekedése 96 százalék volt. Ennek ellenére itt igen alacsony a bázis, azaz a relatív magas növekedés kevés eljárást jelent (az összesnek csak a 3 százalékát), azaz itt nem mélyült a válság.

Privátbankár