Demján: nem kell elriasztani a külföldi bankokat

Demján Sándor szerint nem úgy kell támogatni a hazai takarékszövetkezeteket, hogy elriasztjuk a külföldi bankokat. Magyarországnak szüksége van a külső finanszírozásra. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy szerinte 300 forint feletti euróárfolyam esetében a jegybank kamatemelésre kényszerülhet, ami 15%-os hitelkamat esetén azt is okozhatja, hogy nem éri meg forintosítani a devizahitelt. Ezt a befektetői bizalom helyreállításával kell elkerülni.

A Portfolio.hu tudósítása beszámol róla, hogy Demján Sándor úgy véli, az egy tag, egy szavazat rendszer miatt nehéz tőkét emelni a takarékszövetkezeteknél, hogy ez ne így legyen, kampányt kell folytatni. Szerinte a forinthiteleknek is van kockázatuk, így nem tanácsolja a takarékszövetkezeteknek, hogy a Szász Károly PSZÁF-elnök által lehetőségként említett 500 milliárd forint értékben részt vegyenek a devizahitelek kiváltásában. Demján úgy fogalmazott, hogy akkor jó egy takarékszövetkezetnek, ha széles a portfóliója, és nem egy lóra tesz. Óva intette a szereplőket, hogy kockázatos hitelezésbe fogjanak.

Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint nem látták azokat a számításokat, melyekről Szász Károly beszélt a devizahitelek takarékok általi kiváltásával kapcsolatban, és amelyek azt hozták ki, hogy több mint 500 milliárd forint összegben nyújthatnának ilyen hitelt. Ez a takarékok konszolidált számain alapulhatott, az egyedi takarékok helyzete más. A vezető elmondta, hogy a takarékok kapacitásait nagyon lefoglalták, ezért kis szünetet kell tartani, illetve csak a területi fennhatóságuk alatt lévőket szolgálják ki. Varga Antal, az OTSZ elnöke azt javasolta, az ügyfelek a megyeszékhelyeken keressék fel a takarékokat, és ha túl nagy az igény, átirányíthatják őket más takarékhoz. Demján szerint az 500-zal szemben 100-200 milliárd forintnyi kihelyezés már reális. A Portfolio.hu beszámol róla, hogy eddig közel 20 milliárdnyi hiteligénylést fogadtak be a takarékok.

A takarékok harcba szállnak a végtörlesztőkért>>

Demján korábbi állításait megismételve úgy fogalmazott, hogy Magyarország kiszolgáltatott helyzetét nem a mostani kormány okozta. Szerinte nem független az ország, 8-10 nagy kötvénytulajdonos foglya. Úgy véli, ha "300 fölé megy az euró", hihetetlenül nehéz helyzetbe kerül az ország. Az árfolyam védelme érdekében adott esetben a forintkamatot emelni kell, de 15%-os forintkamat környékén már rosszabbul jár, aki átváltja a hitelét. Hangsúlyozta, hogy ezért fontos lenne, hogy legyen gazdasági növekedés Magyarországon, és ne kényszerüljön a jegybank kamatemelésre. A devizahitelek átváltását szerinte szelektív módon (pl. lakás négyzetméter szerint megkülönböztetve) kellene végrehajtani, és aki villára vagy uszodára vett fel hitelt, ne tehesse ezt meg.

Eddig nem minden takarékszövetkezet fogadott be hitelkiváltási forinthitelt, csak közel 60%-uk. A Takarékbank 11,47%-os THM-mel dolgozott ki erre hitelt, de ez csak központilag kiajánlott kondíció, és sokan ennél alacsonyabb hiteldíjjal kínálnak hitelt. Újságírói kérdésre Demján Sándor azt válaszolta, egy 9%-os hiteldíj már blöffnek tekinthető.

A Portfolio tudósítása szerint Demján elmondta, a devizahitelek átváltására már korábban sort kellett volna keríteni, ők 180 forintos árfolyam környékén erre tettek javaslatot. A további mentőcsomagoknak véleménye szerint a méltányosságon kell alapulniuk.

Az OTSZ konkrét megoldásokban gondolkozik A nemzetközi gazdasági válságot tovább sújtó pénzügyi válság szinte már elviselhetetlenterheket ró a magyar társadalom minden szintjére. A Magyar Takarékszövetség közölte, hogy a magyar tulajdonú takarékszövetkezetek vezetői közül többen felismerték, hogy ebből a helyzetből csak az összefogással, a kompetenciák és erőforrások centralizálásával lehet megtalálni kiutat, ezért a minél előbbi konkrét intézkedések érdekében 2011 szeptemberében megalakították a Magyar Takarékszövetséget. A szövetség megfogalmazása szerint alapvető céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a gazdasági válság hatására nehéz helyzetbe került hazai kis- és középvállalkozásoknak a pályázati források minél hatékonyabb és szélesebb körű kiaknázásában, valamint a mindenkori gazdasági és pénzpiaci helyzetre reagálva, konkrét megoldásokat nyújtsanak mind a magánszektor, mind pedig a vállalkozások számára.

Privátbankár