Direkt szórták a pénzt a fővárosi cégek?

Folyik a fővárosi közszolgáltató cégek átvilágítása, az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbbjüknél megállapítható, hogy a szerződéskötéseknél több esetben feltűnő az ár-értékaránytalanság, sok esetben elhagyták a közbeszerzési eljárásokat és cégen belül elvégezhető feladatokat szerveztek ki - mondta György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes keddi, budapesti tájékoztatóján.

Jelezte, hogy sok esetben felmerül a szándékosság gyanúja, ahol az ár-értékaránytalanság tetten érhető. György István több példát is felhozott a feltárt visszásságokra.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. az egyik legjobb példa arra, mi az, amit egy menedzsmentnek nem szabad megtennie - jelentette ki. Tájékoztatása szerint itt kiszervezték a cég alaptevékenységét, ami havi 120-125 millió forintba kerül, ugyanakkor szakértők szerint a tevékenységek visszaszervezése a cégen belülre havi 80-85 millió forintból megoldható.

Az elmúlt másfél évben tehát 720 millió forintot fizetett ki feleslegesen a cég, és a hátralévő 3,5 évben ez további 1,68 milliárd forint kifizetését jelentené - mondta. Hozzátette, hogy a szerződést a cég megszüntette, így 1,7 milliárdot takarítanak meg.

A beléptetőrendszerrel kapcsolatban a közbeszerzés visszásságairól beszélt, és arról, hogy a beléptetőrendszer bérlete 1,8 milliárd forintba kerül, holott szakértői vélemény szerint 800 millió forintból ki lehetett volna építeni. Mint mondta, dolgoznak azon, hogy a szerződés ne maradjon ebben a formában hatályban.

A Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) a feltártak szerint 2003 óta 2-3 eset kivételével közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek szerződéseket és nem ellenőrizték az alvállalkozók munkáját, valamint több feladatot indokolatlanul szerveztek ki. A virágüzletek bérleti konstrukcióját egy közbeiktatott céggel oldották meg, 30+25 éves opcióval, az előzetes számítások szerint ez évi 20-30 millió forint bevételkiesést jelent a cégnek.

A BKV-n is muszáj spórolni

Ellentétben a többi közszolgáltató céggel, ahol "meg tudnak teremtődni" a rendszeren belül a bevételek, a BKV-nál erre nincs lehetőség, ugyanis a cég költségvetésének olyan kis részét adják a díjbevételek, hogy szubvenció nélkül elképzelhetetlen a fővárosi közlekedési társaság működtetése. A főváros tárgyal a kormánnyal a közösségi közlekedés finanszírozásáról, de a kabinet a támogatás fejében ragaszkodik a szerkezetátalakításhoz - mondta el György István.

György István közölte: most derült ki, hogy egy cég tulajdonjogot jegyzett be egy temető területére, ráadásul információi szerint január végén dönt a Legfelsőbb Bíróság arról, hogy a közszolgáltató cégeknek kell-e helyi iparűzési adót fizetniük. A per és a helyi adó esetleges megfizetése 880 millió forint veszteséget jelentene a BTI-nek. A helyi adó megfizetési kötelezettség pedig 900 millió forint veszteséget jelentene a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft-nek (FTSZV).

Mint mondta, a temetkezési intézet korábbi vezetése olyan tranzakciókat hajtott végre, amelyek negatív hatással voltak a cég életképességére, működőképességére, ezért kellett az új városvezetésnek drasztikus, 10 százalék közli díjemelést végrehajtania a kegyeleti szolgáltatások áránál.

A Főtávnál György István elmondása szerint "irányított közbeszerzések" folytak, a Főtáv számára kedvezőtlen szerződéskötési gyakorlatot folytatott az előző cégvezetés, rendkívül magas vállalási árakat fizetett ki, a fizetési feltételeket a beszállítók számára előnyösen alakították, és nem teljesítéshez, hanem időponthoz kötötték a fizetést, valamint kiszervezték a Főtávon belül megoldható feladatokat.

Jelezte: összesen 14 milliárd forintnyi közbeszerzési eljárás felülvizsgálata folyik. Amit lehet, azt újratárgyalják, és a menedzsment jelzése szerint a 14 milliárd forint 20 százalékát meg lehet takarítani.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél (FKF) szintén ár-értékaránytalanságokat találtak. A közúti anyagszállítási szolgáltatási szerződésnél úgy ítélik meg, indokolatlan volt a stratégiai területnek számító szállítási feladatok kiszervezése. A rendelkezésre állási díj kivétele a szerződésből éves szinten 40-50 millió forint megtakarítást jelentene a cégnek.

A feltártak szerint jelentősen a piaci ár felett, 1,34 milliárd forintért vették az útszóró sót, kommunikációs és nyomdai költségekre a piaci ár háromszorosát, egymilliárd forintot fizettek ki, téli-nyári úttisztító gépeket vettek feleslegesen, egymilliárd forintért. A szerződéseket az új vezetés felmondta.

György István hangsúlyozta: a vizsgálatok szerint valamennyi közszolgáltatónál "van megtakarítási potenciál".

Mint mondta, a menedzsmentek a főváros érdekeinek legmegfelelőbb megoldást keresik, azaz vagy felmondják a szerződéseket, vagy a valós piaci viszonyok szerint módosítják ezeket a főváros számára előnytelen szerződéseket, de vizsgálják a büntetőjogi és polgári jogi felelősséget is.

Az elmúlt három hónapban ezzel a menedzsmentek már több mint hárommilliárd forintot takarítottak meg, és várhatóan évi több mint egymilliárd forint lesz a megtakarítás, ami a szerződések felmondásából, szerződésmódosításokból fakad. A menedzsmentek előrejelzése szerint pedig éves szinten további 1-2 milliárd forint megtakarítással számolunk - mondta György István.

Szavai szerint igen súlyos örökség átvétele után kezdték meg a munkát, "a múlt örökségét" kell elhárítaniuk. A  város vezetése úgy szeretné biztosítani a közszolgáltatásokat, hogy közben a díjtételek is megfizethetőek legyenek a városlakók számára.

Arra a kérdésre, hogy a szerződések felmondása, felülvizsgálata stabilizálja-e a fővárosi cégek gazdálkodását, kijelentette: a Budapesti Városüzemeltetési Központ alá tartozó hét közszolgáltató cégnél "nincs olyan kritikus tényező" - hacsak nem változik a jogszabályi környezet -, ami veszélyeztetné finanszírozásukat.

Úgy fogalmazott: ha a cégek eddigi rossz gazdaságpolitikáját tisztába tudják tenni, akkor nem lesz szükség arra, hogy a főváros friss pénzeket tegyen be ezekbe a cégekbe.

MTI