Az állampapírok és más kötvények nagy része a klasszikus módon fizet kamatot: a meghirdetett hozamot a befektetett összegre kell rászámítani, a futamidő végén az így kapott összeget kaphatja kézhez a befektető. Könnyű belátni, hogy százezer forintot például 1 évre 8 százalékos kamat mellett befektetve a futamidő végén 108 000 forintot kapunk.
Diszkont értékpapír (pl. diszkont kincstárjegy) esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. A meghirdetett hozamot ugyanis abból a névértékből vonják le, amit a papír a futamidő végén elér. Ha maradunk a 8 százalékos éves példánál, akkor ahhoz, hogy a futamidő végén 100 ezer forintot kapjunk, most 92 593 forintot kell befektetnünk, tehát marad 7 407 forint befektetetlen pénzünk.
Mivel a diszkont kincstárjegy (DKJ) 10 ezer forintos névértékkel kerül forgalomba, ezért gyakorlatilag sosem tudunk belőle pont akkora összeget befektetni, mint szeretnénk. Ha ugyanis 11 darab éves papírt veszünk (110 000 forintos névérték), akkor most ezért 101 852 forintot kéne fizetni, ez pedig pont 1 852 forinttal több befektetni szánt pénzünknél.
Persze, ezek az eltérések inkább ilyen kis összegű befektetéseknél számítanak, több milliós vásárlásnál ugyanis összegre ugyanezek az eltérések adódnak. Érdekes viszont, hogy látszólag úgy tűnik, normál kamatszámítással a futamidő elején, leszámítolással pedig a futamidő végén rendelkezünk kerek összeggel.
Sajnos, a kamatadó bevezetésével már ez sem teljesen igaz. Hagyományos kamatozással a futamidő elején valóban kerek lehet az összeg (a fenti példa esetében 1 600 forint adót kell fizetni, azaz a tényleges bevétel a futamidő végén 106 400 forint lesz), diszkont papír esetében viszont a kamatadó a lejáratkori és a beszerzési ár különbözetére rakódik, vagyis 10 darab DKJ esetén 1 481 forint adót kéne fizetnünk, tehát az átvehető összeg 1 év elteltével 98 519 lenne.
Tíz év alatt kétszer állt fel: így görbüljek meg!
Kamat, osztalék, tőzsdézés: mekkora az adóbukta?
A kockázat el van vetve - magyar adósságkínálat