Szűcs Erika szociális és a munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: a cél, hogy aki munkaképes, de rendszeres szociális segélyen él, legálisan munkát találjon és vállaljon, továbbá a segély folyósításának feltételévé válik a jövőben az általános iskola kötelező elvégzése, illetve szakképzési programokon való megjelenés. Hozzátette: a program célja, hogy a munkaképes korúak ismét megjelenjenek a munkaerőpiacon, mert a mai szociális gyakorlat nem a munka világa felé "tereli" az embereket.
Szűcs Erika elmondta: a dolgozni képes emberek közfoglalkoztatási támogatásban részesülnek, számukra az önkormányzat és a kistérségi társulások foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak, de a kormányzat a vállalkozásokra is számít. Ugyanis azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatotti státuszú embereknek biztosítanak munkalehetőséget, három évig járulékmentességet élveznek, azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a meglévő létszámon felül foglalkoztatnak ebbe a kategóriába esőket, azok egy évig kapnak járulékcsökkentést.
A munkakínálat elsődleges "bázisa" az önkormányzatok lesznek, amelyeknek a jövőben kedvezőbb feltételeket teremtenek a feladat ellátására - mondta a tárcavezető. A közfoglalkoztatás után fizetett munkabérek járulékait a jövőben a Munkaerőpiaci Alapból fedezik majd. Szintén az alapot terhelik a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok költségei és az adminisztrációs kiadásokat is az alapból finanszírozzák.
A program kiköti azt, hogy a 35 év alattiaknak - a segélyezés folyósításáért - kötelező elvégezni a nyolc általánost, továbbá akiknek nincs szakképesítése, annak megszerzésére is ösztönöznek.
Az állami foglalkoztatási szolgálat és az önkormányzatok között információs adatbázis épül ki, így napra készen lehet tudni, éppen hányan várnak munkára és milyen típusú elfoglaltságra lenne szükség.
Amennyiben a közfoglalkoztatott nem működik együtt az önkormányzattal és a szolgálattal, első körben figyelmezteti, másodszorra három hónapra felfüggesztik a támogatást, a legvégső esetben pedig kizárják a programból. A közfoglalkoztatotti támogatásban részesülők, ha éppen nincs számukra megfelelő munka, rendelkezésre állási támogatást kapnak.
A rendszeres szociális segély megállapításának rendszere nem változna, így az továbbra is a család összetételétől és jövedelmétől függ, a közfoglalkoztatotti támogatás havi összege viszont fix lenne, ez az öregségi nyugdíjminimum, vagyis 28.500 forint. A munkával töltött napokra munkabér jár, amelyet a minimálbérre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
A tárcavezető elmondta: 200 ezren élnek rendszeres szociális segélyből és valószínűleg 100 ezren továbbra is ezt az ellátást kapják a jövőben. A fennmaradó százezer emberből 62 ezren tudnak dolgozni egy éven át napi hat órában, továbbá a versenyszféra 7-8 ezer embernek ad munkát. Képzésben mintegy 15-20 ezren vesznek majd részt. A jövőre induló programra 51 milliárd forint áll rendelkezésre.
A tárcavezető hangsúlyozta: a létfenntartás támogatása továbbra is alkotmányos jog, és ezt a kötelezettségét a kormány a jövőben is teljesíti.
Egy kérdés kapcsán - miszerint mit tervez a minisztérium a pénzügyi válság miatt utcára került emberek segítésére - Szűcs Erika közölte: a gazdasági tárcával közösen dolgoznak ezen a kérdésen, a pénzügyi alapok átcsoportosításával próbálják a munkahelyeket megerősíteni, de nyomatékosította, a munkaügyi tárca pár tízezres munkanélküliségre számít Magyarországon a pénzügyi válság nyomán.
A kormány hatvanezer főt foglalkoztatna a segélyezettek közül
Az Út a munkához program keretében 60 ezer főt kíván foglalkoztatni a kormány, a munkát további 3 ezer ember szervezi, akiket pályázat alapján választanak ki - hangzott el a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén.
Az önkormányzatokat azzal ösztönzi a foglalkoztatásra az Út a munkához programról szóló, most készülő törvény, hogy az önkormányzatok szükséges önereje itt csak 5 százalék, míg a munkaképes munkanélkülieknek juttatott segély esetén a saját erő 20 százalék lesz. Marad a jelenlegi, 10 százalékos önkormányzati önerő a szociális segélyezetteknél, akiknek köre viszont szűk, ide tartoznak például a 3 gyermeket egyedül nevelők és az egészségügyi okból rászorultak.
Az új program részleteit Bernáth Ildikó, a bizottság alelnöke firtatta, aki kíváncsi volt egyebek mellett arra, hogy miért változik a gyed finanszírozási forrása. Kajdi László, a Pénzügyminisztérium vezető tanácsosa elmondta, hogy eddig az E-alap viselte a költségek felét, míg a másik fele az állami költségvetésből származott. A jövő évtől a gyed teljes költsége az E-alapba kerül. Miután biztosítási jogviszonyról van szó, ezzel a helyére kerül ez a kiadás.
Filló Pál, a bizottság alelnöke azt kifogásolta, hogy a szak- és felnőttképzésre miért tervez 6 milliárddal kevesebbet a kormány, amikor a várható munkanélküliséget csak átképzéssel lehet enyhíteni.
Szintén a beterjesztő képviseletében Szatmári Edina pénzügyminisztériumi vezető tanácsos elmondta, a kormány garanciát vállal arra, hogy a rászoruló gyermekek nyaranta nem egy, hanem két hónapig kapnak ingyen étkezést.
A bizottság a jövő évi költségvetést 10 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak minősítette.
A pénzügyi válság miatt újra kellett gondolni a jövő évi költségvetést. Ön elsősorban hol spórolna? Szavazzon! >>
Tátong a szakadék a szegények és gazdagok között
A "kis polgármesterek" pártot alapítanának
A munkanélküliség minden pénzt megér
MTI