Június végén horvát napilapok arról számoltak be, hogy 2009-ben Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 10 millió eurót juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, hogy a magyar olajvállalat vehesse át az INA irányítását. Az olajcég határozottan visszautasította a vezérigazgatót ért vesztegetési gyanúsításokat, és találgatásnak minősítette az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket.
Nem lesz könnyű megvédeni magát a Molnak
A Political Capital elemzése szerint a Mol – az információk valóságtartalmától szinte függetlenül – nehezen tudja majd megvédeni magát a nyilvánosságban a támadásokkal szemben, mivel Sanader volt miniszterelnök jelenleg is előzetesben letartóztatásban van hasonló bűncselekmények miatt, a botrányt kirobbantó lapok nagyon konkrét információkat közöltek az ügyről, valamint a Mol-t Sanader lemondása óta folyamatosan érik támadások Horvátországban, és több korrupciós botrányban is előkerült a cég neve.
Mindez azért lehet különösen aggasztó a magyar vállalat számára, mert Horvátországban az EU-csatlakozási tárgyalások lezárásával eldőlt, hogy még az idén vagy a jövő év elején országgyűlési választásokat tartanak, a hamarosan kezdődő kampány legfontosabb témája pedig a korrupció lesz. A most kirobbant botránnyal pedig biztossá vált, hogy a korrupcióra épülő kampány egyik főszereplője a Mol és az INA lesz.
A Mol nemrég vezető horvát napilapokban tette közzé fizetett hirdetés formájában álláspontját. A nyílt levélben azt írták: az elmúlt hetek során rengeteg "alaptalan támadással" találkozhattak az olvasók, "még sci-fibe illő vesztegetési vádaskodások is előkerültek". A Mol szerint éppen azok vádaskodnak, akik éveken vagy éppen évtizedeken keresztül kiválóan éltek mások kárára.
Személyi változások jöhetnek - helyzetben a magyar állam
A Political Capital elemzése szerint jelentős esély mutatkozik rá, hogy a botrány következtében változások lesznek a Mol felső vezetésében, Hernádi Zsolt akár távozhat is a vállalat éléről. A vádak ugyanis személyesen őt érintették: egyrészt büntetőeljárás csak konkrét gyanúsítás esetén kezdeményezhető, másrészt egy „megszemélyesített” támadás politikailag is könnyebben eladható. Hernádi távozása esetén a legnagyobb tulajdonossá vált magyar kormánynak formális és informális szinten is döntő szerepe lesz az új vezető kiválasztásában.
A Mol részvények árfolyama és forgalma az elmúlt egy évben
Forrás: BÉT
A Political Capital elemzői úgy vélik: összességében a nem állami tulajdonos részesedésének jogi korlátozása tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az INA-nak és így a horvát kormánynak ugyanis továbbra is szükséges van a Mol befektetéseire, amit a magyar vállalat nyilván csak akkor valósit meg, ha továbbra is birtokolja a menedzsmentjogokat. Ha azonban a horvát kormány megakadályozza a Mol többségi tulajdonossá válását, akkor joggal mondhatja a kampányban, hogy „megvédte” a nemzeti olajtársaságot, miközben a Mol továbbra is kvázi főtulajdonosként irányíthatja az INA-t, azaz saját szempontjából mindkét fél győztesen jöhet ki a konfliktusból.
Korábban a szerződés lehetséges felmondását említő sajtóértesüléskre Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: a magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá.
A Magyar Állam, amelyet az NFM képvisel, 21,22 százalékos tulajdonrészt szerzett a Mol-ban a Szurgutnyeftyegaz tulajdonrészének megvásárlásával. Emellett a magyar állam további 2,6 százalékos tulajdonrészt és közvetett szavazati jogot szerzett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap révén, amelynek kezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A magyar államhoz köthető tulajdonrész és közvetlen valamint közvetett szavazati jog így összesen 23,82 százalék, amely 24 millió 900 ezer 801 részvényben testesül meg.
Privátbankár