E-jeles elemek: félelmet kelt e rengeteg

Miért is kell ennyi izét belerakni egy gyümölcsös joghurtba vagy a kedvenc csokinkba? Színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, stabilizátorok, sűrítők, zselésítők, savanyúságot szabályzó anyagok - Kosaras barangolás az élelmiszeradalékok világában

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor még az egészségesen táplálkozni vágyók sem tudnak elmenekülni a különböző természetes vagy mesterséges élelmiszeradalékok elől, sőt, a gyermekeknek készült ételekben is bizony szép számmal akadnak E-vel kezdődő összetevők.

Utánajártunk, hogy vajon milyen matériák kerülhetnek a megvásárolt élelmiszerekbe. Az illetékes hatóságokat, felügyeleti szerveket is megkerestük, akik készséggel adtak felvilágosítást és megnyugtattak, hogy az adalékanyagoknak alapvetően semmilyen káros hatásuk nincsen. A gyártókra, ráadásul számos törvényi előírás vonatkozik, melyeket elméletileg ugye kötelező betartaniuk. Mindezek ellenére egy tudatos vásárlót mindenképp gondolkodóba ejthet az összetevők és a kémiai vegyületek hosszú listája.

Az adalékanyagok csoportjai: - Színezékek: E 100-199 - Tartósítószerek: E 200-299 - Antioxidánsok: E 300-399 - Stabilizátorok, sűrítők, zselésítők: E 400-499 - Savanyúságot szabályzó és csomósodást gátló anyagok: E 500-599 - Ízfokozók: E 600-699 - Egyéb: E 900-999 - Kiegészítő vegyületek: E 1100-1599

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivataltól és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól kapott információk alapján az élelmiszer-adalékanyag definícióját Magyarországon az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény tartalmazza. Általánosan elmondható, hogy az E-kezdőbetűjű természetes és mesterséges anyagok a termékek érzékszervi, kémiai, fizikai, illetve mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolják és legfeljebb 10 g/kg nagyságrendben adhatók az élelmiszerekhez.

Az adalékanyagok felhasználását az élelmiszer címkéjén fel kell tüntetni. A jelölési kódot az Európai Közösség dolgozta ki, hazánkban ezt a 19/2004. (II.26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet írja elő. Ezáltal egységesen, az ország hivatalos nyelvétől függetlenül azonosítható válnak az egyes vegyületek. A felhasznált anyagok megadása történhet a csoportnévvel és az adalékanyag megnevezésével, vagy a csoportnévvel és az adalékanyag E számának megadásával (például antioxidáns aszkorbinsav (C-vitamin) vagy antioxidáns E 300).

A Magyar Élelmiszerkönyv azt is tartalmazza, hogy mely élelmiszerekhez nem használható fel adalékanyag. Például a nyers élelmiszerekhez, palackozott vízhez, tejhez, csokoládés tejhez, sűrített és porított tejtermékekhez, állati és növényi eredetű olajokhoz, zsírokhoz, cukorhoz, paradicsomsűrítményhez, mézhez, étkezési sóhoz, csecsemők és kisgyermekek számára készített ételekhez, továbbá pörkölt kávéhoz és kakaóporhoz egyáltalán nem adható pl. színezék.

Néhány mesterséges színezék allergiás megbetegedést okozhat. Ilyen például a tatrazin (E 102) a dzsemekben, vagy a kinolinsárga (E 104), mely üdítőitalokban fordulhat elő, ám e vegyületek csak az uniós előírásokkal megegyező Magyar Élelmiszerkönyvben megadott korlátozásokkal alkalmazhatók.

A Danonio epres tejtermékben a növekedéshez fontos vitaminok mellett találhatunk pl. kukoricakeményítőt, guar-gumit, szentjánoskenyér lisztet, xantán-gumit, és kárminokat színezőanyagként. Az erdei gyümölcsös Zott Light Jogobellában a 9 % gyümölcs mellett van céklakoncentrátum, színezéknek antocián, illetve E 951és E 950 édesítőszer is. Az uborkás-kapros Rama Créme Bonjour szendvicskrémet kálium-szorbáttal tartósították, sűrítőanyagnak pedig a xantán-gumit használtak. A Sága Fittlesz pulyakamell sonkájának csomagolásán olvasható, hogy mesterséges színezéket és mesterséges ízesítőt nem használtak, ám a sűrítő anyag itt is elmaradhatatlan elem: karragén és feldolgozott euchema moszat, illetve tartósítószernek a nátrium-nitrit került a húskészítménybe.

Egyes tartósítószerek is allergiás reakciót válthatnak ki, például a zöldségek, illetve gyümölcstermékek tartósítására használt szulfitok (E 220, E 228), vagy nagy töménységben egészségre ártalmasak lehetnek a pácolt húskészítményekbe adagolt egyes nitritek, nitrátok (E 249, E 252). Alkalmazásuk azonban állítólag azért szükséges, hogy a termékben ne termelődhessenek mérgező anyagok, ezért elhagyásuk nagyobb egészségügyi kockázatot jelentene, mint a feltételezett káros hatás.

Az antioxidánsok általánosságban a szervezetbe jutva, egészségünkre is kedvező hatással lehetnek, nem csak arra szolgálnak, hogy az élelmiszerek eltarthatóságát fokozzák. Az édesítőszerek közül például a szilvában is előforduló szorbit (E 420) és mannit (E 421), vagy más cukoralkohol nagyobb mennyiségben hashajtóhatású. Néhány fogyasztónál a mesterséges kalóriát adó szerek, mint az aszpartam (E 951) allergiás reakciókat válthat ki, ezért annak felhasználását a csomagoláson fel kell tüntetni (Fenil-alanin forrást tartalmaz).

Vannak egyes adalékok az édesítőszerek közül is, melyeknél felmerült a rákkeltés gyanúja. Ám a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megkeresésünkre hangsúlyozta, hogy az újabb vizsgálatok szerint ezek az anyagok nem növelik a rettegett betegség kialakulásának kockázatát. Ráadásul az adalékanyagok alkalmazhatóságának kritériumait folyamatosan ellenőrzik és biológiai hatásukat rendszeresen felülvizsgálják az illetékes szervek.

Puffancsot és csalamádét a magyarnak
Szex, pénz, zsarolás, terror - csokiba mártva
Olcsón is lehet jót nyalni: jégkrém-teszt
Tejhiányon bukta első helyét az Auchan
Konyhai örömök: a magyarok szeretnek főzni
Magasnak és erősnek kell lenni a túléléshez?

Gera Patrícia