Egy kávé áráért sem vagyunk hajlandóak megvédeni a Földet?

Kudarccal fenyegeti a koppenhágai ENSZ klímakonferenciát a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita Soros György szerint.

Nincs az a pénz?
A magyar származású amerikai üzletember csütörtöki nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata "nem kielégítő", és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt "akár az egész konferencia zátonyra futhat".

Fizessen az IMF?
Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban.

A Tuvalu-törésvonal Repedés keletkezett a koppenhágai ENSZ klímakonferencián a fejlődő országok korábban szilárdan összetartó blokkjában. A világ lakosságának 80 százalékát adó fejlődőket egy parányi szigetállam, Tuvalu osztja meg követelésével, amely szerint 1,5 Celsius fokban kellene maximalizálni a globális felmelegedés mértékét. Csütörtökön az úgynevezett kis szigetországok szövetsége (AOSIS) közölte, hogy már több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet Tuvalu előző nap terjesztett a konferencia elé. "A jövőnk függ ennek a tanácskozásnak az eredményétől" - mondta az alig 12 ezer lakosú állam delegáltja. Ian Fry szerint ha a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius fokot meghaladó mértékben emelkedik az ipari forradalom előttihez képest, akkor országa a tengerszint-emelkedés miatt akár el is tűnhet a Föld színéről.

A New York-i központú Nyílt Társadalom Intézet vezetője szerint összesen 100 milliárd dollárt lehetne előteremteni az IMF tőkeemeléséből a fejlett országoknak jóváírt úgynevezett különleges lehívási jogok (SDR) átcsoportosításával. "Előnyös megoldás volna ez mindenki számára, és azonnali hatást lehetne elérni, mivel a forrás bármelyik pillanatban rendelkezésre áll" - mondta Soros György.

Az IMF szeptemberben összesen 283 milliárd dollárnyi SDR-t bocsátott ki, a világméretű gazdasági válság kezelése céljából. Több mint 150 milliárd dollárt a 15 legnagyobb fejlett ország biztosított. "Ez az összeg csaknem teljesen érintetlenül megvan még, és fel lehetne használni a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására" - mondta Soros György. "Már csak a politikai szándék hiányzik" - tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy ez komoly probléma, mert az Egyesült Államokban egy ilyen terv kivitelezéséhez kongresszusi jóváhagyás szükséges, amit nem volna könnyű megszerezni.

"Két dollár fejenként, még egy kávé is többe kerül ennél a konferencián"
A dán fővárosban arról tanácskoznak a 192 ENSZ-tagállam képviselői, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv. Az első három napon kiformálódott javaslat szerint a fejlődő országok évi 10 milliárd dollár támogatáshoz juthatnának a 2010 és 2012 közötti időszakban. Ez "a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég" - reagált a fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping, a kínai delegáció egy tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár "fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem adnak itt a konferencián."

Klíma: 6 milliárdot ajánl az EU, a duplája kellene
Újra nőnek a globális élelmiszerárak
Nem a klímaváltozástól félünk - pedig kéne
1 milliárd ember az utcán a klímaváltozás miatt

MTI