Egyre kevesebb közmunkaprogram valósulhat meg

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 áprilisában önkormányzati körben felmérést végzett, melynek keretében megkérdezte az önkormányzatokat többek között arról is, hogy a közelmúltban szerveztek-e - részben önerőből finanszírozott - foglalkoztatási-programot (közmunka), illetve terveznek-e ilyet a jövőben megvalósítani.

Foglalkoztatási-program (közmunka) szervezése az önkormányzatok körében népszerű intézkedésnek számít, minden településtípuson 50% és 60% közötti azon települések aránya, amelyek a közelmúltban vagy már megvalósítottak ilyet, vagy még az idén terveznek indítani közmunka programot. A foglalkoztatási-program szervezésben aktív önkormányzatok közül nagyon kevesen vannak, amelyek ennek megvalósítását 2012-13-ra hagynák.

A közelmúltban legnagyobb arányban a megyei jogú városok valósítottak meg foglalkoztatási programot, míg a fővárosi kerületek voltak a legkevésbé aktívak e tekintetben, igaz, év végéig várhatóan ledolgozzák hátrányukat. A nagyközségek körében a legmagasabb azon települések aránya, amelyek nem szerveztek közmunkát és nem is tervezik, hogy elindítanak ilyen programot.

 Az adatok azt jelzik, hogy a közmunka (közfoglalkoztatás) keretében csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély. A korábbi években igen aktívak voltak az önkormányzatok ezen a területen, amit az állami költségvetés is jelentős összegekkel támogatott. Ez utóbbi támogatási mérték idén a korábbi összeg töredékére (40%-ára) esett vissza, s a kínált álláslehetőségek is jellemzően 4 órás elfoglaltságot jelenthetnének a munkanélküliek számára. Ezzel párhuzamosan megszigorították a közmunka indításának feltételeit, s az önkormányzati önerő mértéke is emelkedett, így várhatóan jóval kevesebben indítanak majd közmunka-programot, mint korábban.

Emellett a kormány megszorításai az önkormányzatokat sem kímélték, így idén jóval kevesebb olyan forrásuk van az önkormányzatoknak, amelyet a közmunka szervezésére fordíthatnak. Így nem elég, hogy folyamatosan csökken a munka nélkül maradottak ellátása, a szociális segélyezésre fordítható keret, de az eddigi munkaalkalmak száma is radikálisan csökken számukra.

Mindeközben a nemrég elkészült Magyar Munka Terv strukturális intézkedései alapján 2014-ig várhatóan 300 ezer, 2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre. A terv feltételezései szerint az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jönnek létre, azonban a bejelentett munkanélküli segély folyósítás időtartamának csökkenése miatt a közmunka, illetve a fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya lényegesen megugrik. Részletek>>

Privátbankár