Sarkozy és Merkel szombaton Brüsszelben tárgyal, a válságra adandó ambíciózus választ "legkésőbb jövő szerdán" fogadják el - az utolsó utáni pillanatban nyitják az ejtőernyőt A két ország vezetése által Párizsban közösen kiadott közlemény szerint Franciaország és Németország azt is kérte, hogy a magánszektorral azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások annak érdekében, hogy megállapodás születhessen a görög államadósság fenntarthatóságáról.
A kommüniké szerint a francia elnök és a német kancellár miután szerda este Frankfurtban rendkívüli informális értekezleten egyeztetett, csütörtökön telefonon ismét beszélt, s "kifejezték teljes egyetértésüket arról, hogy globális és ambiciózust választ kell adni arra a válságra, amely hónapok óta sújtja az eurózónát".
A válasz a kibővített pénzügyi mentőalap, az EFSF beavatkozási lehetőségeinek megalkotását, az európai bankok feltőkésítési tervét, az eurózóna gazdasági irányításának elindítását és a gazdasági integráció megerősítését foglalja majd magában. Ezek elemeit vitatják majd meg a Európai Unió állam- és kormányfői vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozójukon, annak érdekében, hogy egy második találkozón, legkésőbb szerdán elfogadhassák azokat - fogalmaz az Elysée-palota.
Párizs és Brüsszel közös megerősítése előtt több német hírforrás arról számolt be, hogy a német kancellár szerint az Európai Unió vasárnapi csúcsértekezletét néhány napon belül újabb követheti majd, azaz egyfajta kétlépcsős csúcsra kerül sor. Korábban az euroövezeti mentőalappal kapcsolatos, elsősorban német-francia nézeteltérések miatt felmerült a csúcsértekezlet elhalasztásának lehetősége is. Ezt követte az újabb, a két egymást követő csúcstalálkozóról szóló variáció, amit este a források szerint a kancellár a Bundestagban megerősített.
Az idézett források arról számoltak be, hogy Merkel indoklásként a francia-német ellentéteket hozta fel. Ezt azonban egy esti közleményben cáfolni igyekezett Steffen Seibert kormányszóvivő, azt hangoztatva, hogy Merkel és Sarkozy között a főbb kérdésekben egyetértés alakult ki.
Meddig várnak a piacok?
A hétvégi európai uniós csúcstalálkozóval kapcsolatos ellentmondó hírek fokozták a piaci bizalmatlanságot, a befektetői kockázatkerülést és gyengítették az eurót csütörtökön a főbb devizákkal szemben. A forint a napközben tapasztalható kisebb-nagyobb hullámvasutat követően délután hirtelen meredek zuhanásba kezdett és áttörte a 300-as határt az euróval szemben.
Szakértők már korábban is arra figyelmeztettek: az idő rövid, a türelem egyre inkább fogyóban van, így az elkövetkezendő napokban tett nyilatkozatok, illetve kiszivárgó információk - ha lesznek - komolyan kihatással lehetnek a kockázatkerülési / kockázatvállalási hajlandóságra.
„A vasárnapi csúcs létfontosságú pillanat lesz Európa jövője szempontjából. A kis lépések helyett ezúttal az államadósság-probléma valamennyi tényezőjére kiterjedő átfogó választ kell adnunk” - jelentette ki még szerdán a brüsszeli sajtó előtt José Manuel Barroso bizottsági elnök, hozzátéve, hogy még ha az igen bonyolult képlet valamennyi eleméről sikerülne is döntést hozni, nem jelentené azt, hogy nem lesz szükség utómunkálatokra.
Londoni pénzügyi elemzők szerint hiba lenne az euróövezet minden bajára gyógyírt várni a hétvégi EU-csúcstól, de legalább az egyikre, a banki finanszírozási válságra hiteles megoldással kell előállniuk az uniós vezetőknek, és véleményük szerint erre van is remény.
MTI, Privátbankár
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
