.jpg)
A Lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.
A rendelkezés megnevezi az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából jelentős vállalatokat. Ezek a következők: Mol, regionális gáz-, valamint áramszolgáltatók, Paksi Atomerőmű, Pannonpower, Dunamenti-, Vértesi-, Bakonyi-, Mátrai-, Tiszai-, Budapesti Erőmű, Országos Villamos Távvezeték és a rendszerirányító MAVIR. A lista egy módosító indítvány elfogadásával kiegészült a vízellátás biztonsága szempontjából fontos vállalatokkal.
A törvény másik új szabálya, hogy megköti a jelentős társaságokra nyilvános vételi ajánlatot tevő társaság kezét. A vevőnek az ajánlat mellé működési - üzleti - tervet kell mellékelni, amit jóvá kell hagynia a saját - tehát az ajánlattevő - igazgatóságának, mielőtt benyújtaná azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.
A villamosenergia-, valamint a gáztörvényt ugyanazzal a szöveggel módosítja a javaslat. Mindkét törvényben szerepel egy szabály arra, hogy a Magyar Energia Hivatal tagot delegálhat a törvény hatálya alá tartozó cégek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba, amit a szavazatelsőbbségi (arany) részvény megszűnése miatt szavaztak meg a törvényhozók. A szóban forgó személyek csak tanácskozási joggal vesznek részt a vezető szervek munkájában, szavazati joguk nincs.
A módosítás - mindkét törvényben - kötelezi a cégeket, hogy a napirend megküldésével hívják meg ezeket a személyeket az igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági ülésekre. A delegáltak kötelesek a társaság üzleti titkait megőrizni, de a közellátással kapcsolatos álláspontjukról tájékoztatniuk kell az energiahivatalt. Ugyanakkor az igazgatósági és felügyelő bizottsági üléseken tett nyilatkozataik nem tekinthetők a hivatal álláspontjának. E személyek jelölésére nem volt szabály, a mostani módosítás azonban arra kötelezi a Magyar Energia Hivatalt, hogy a megfelelő szakmai képesítéssel és gyakorlattal rendelkezők közül jelöljön képviselőt a cégekbe.
A vonatkozó szabályokat csak a javaslat törvényerőre emelése után benyújtott vételi ajánlatokra kell alkalmazni. |
A módosítást követően ez a kötelezés akkor valós, ha azt a céltársaság alapszabálya előírja. Ennek következtében a jelentős társaságok valószínűleg mellőzik majd alapszabályaikból ezt a rájuk nézve terhes kötöttséget, így pedig bármikor vásárolhatnak sajátrészvényt, illetve megemelhetik az alaptőkét, ha a vételi ajánlat ezzel elhárítható. A törvény mindezt azzal indokolja, hogy a stratégiai cégeket meg kell védeni a rosszhiszemű ajánlattevőktől.
A törvény kimondja azt is, hogy amennyiben egy társaság - vagy annak befolyásoló részesedés alatt álló vállalkozása, illetve vele összehangoltan eljáró cégek - ajánlatot tett egy társaságra, az ajánlattétel lezárásától számítva 6 hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek.
A módosítással eltörölték azt a szabályt, amely 10 százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt, igaz, sajátrészvény továbbra is csak az adózott, osztalékfizetésre szolgáló eredményből vásárolható.
A törvény lehetővé teszi, hogy a cégek alapszabályban rögzítsék, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok. Korábban ezt nem tehették meg, kötelező volt a törvény egyszerű többséget előíró szabályának alkalmazása. Ebből következik, hogy a részvények magas hányadával rendelkező tulajdonos sem tudja elmozdítani a menedzsmentet, amennyiben nem bírja az alapszabályban meghatározott szavazati arányt.
Lex Mol: az EU mégis közbeszól?
Szorul a hurok a Mol körül: egyre több Júdás
A Mol alázza az OMV-t
Ruttenstorfer: 9 milliárd euró a Mol-OMV fúzióra
A kisbefektetők szerint tönkreteheti a tőzsdét a Lex Mol (hanganyag)
MTI