A pénzügyminiszter elsősorban a több adóbevételnek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét
A pénzügyminiszter szerint valószínűleg teljesült az államháztartás tavalyi, GDP arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű hiánycélja, mivel a pénzforgalmi szemléletű deficit - önkormányzatok nélkül - 0,2 százalékkal kisebb, 3,6 százalék lett. A megalapozottabb értékelésre az eredményszemléletű mérlegnél még néhány hetet várni kell.
Oszkó Péter az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában - az államháztartás elmúlt évre vonatkozó számainak publikálását követően - aláhúzta: elsősorban annak köszönhető a vártnál kisebb pénzforgalmi deficit, hogy a bevételek összességében túlteljesültek, és a központi intézmények kiadásai az előre eltervezett szerint alakultak.
A pénzügyminiszter elsősorban a többletadó-bevételeknek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét, de azt is hangoztatta: jól működött a 2009 nyarán bevezetett kincstárnoki rendszer, mivel a központi intézmények tartani tudták az óév végén is a kiadási előirányzatokat. A kincstárnoki rendszer hatása megmarad, ez jól működik majd 2010 folyamán is.
Oszkó Péter az adóbevételek alakulására visszatérve kifejtette: elsősorban az általános forgalmiadó-bevételek és a fogyasztáshoz kapcsolódó adók teljesültek túl, míg a társasági adóbefizetések alacsonyabbak lettek a korábban prognosztizált mértéknél. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a különadó-befizetések viszont a várthoz képest magasabbak lettek.
Az összadó-bevételek tehát magasabbak lettek a vártnál, a mérlegben az adóbefizetések 20-30 milliárd forinttal lettek magasabbak az előrejelzéshez képest, a várt szufficit viszont 70 milliárd forinttal lett több. A központi szerveknél augusztus óta ható kiadáscsökkentő intézkedések révén a központi kifizetések kordában maradtak. Ez a kettős hatás a nagyobb adóbevételek, illetve a központi intézmények kisebb kiadásai együttesen eredményezték, hogy a várthoz képest kisebb lett a GDP-arányos államháztartási pénzforgalmi deficit 2009 egészére.
A pénzügyminiszter az MTI kérdésére elmondta: szakembereik vizsgálják az egyes eltéréseket, azok hatásait, mivel ezek adják a 2010-es költségvetési folyamatok bázisát. Értékelik azt, hogy 2009-ben a társaságiadó-befizetések miért lettek alacsonyabbak a prognózishoz képest, illetve a különadó bevételek miért teljesültek túl. Ez mindenképpen figyelemreméltó, hiszen tavaly még a társasági adózásban nagyszámú korrekciós tételt lehetett figyelembe venni, míg a különadónál ez a lehetőség nem állt fenn. Az idén már nincs különadó, viszont a társasági adónál jelentősen csökkent a korrekciós tételek száma.
Oszkó Péter végezetül leszögezte: a legújabb fejlemények alapján is a 2010-es hiánycélokat változatlannak tekinti a kormány, az elfogadott költségvetés alapján az idei eredményszemléletű államháztartási deficitcél továbbra is a GDP 3,8 százaléka.
Európai rekordot csináltunk
A vártnál kisebb, 918,6 milliárd forint összegű 2009-es államháztartási hiányt kedvezőnek értékelik az MTI által megkérdezett elemzők, akik a jövő esetleges felélésének veszélyére is figyelmeztetnek.
"Európai rekordot ért el a magyar államháztartás, hiszen a válsággal gyötört 2009-ben, csak egy hajszállal nőtt a 2008. évi hiány" - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője hozzátette: ilyen teljesítményre Európában aligha akad más példa.
Ugyancsak pozitívan értékelte a GDP-arányosan 3,6 százalékos pénzforgalmi hiányt Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint ennek jelentőségét növeli, hogy nemcsak tartani, hanem javítani is tudta a kormány a tervezett hiánycélt. Barcza György rámutatott arra, hogy az eredeti prognózishoz képest a központi költségvetés bevétele decemberben 164 milliárd forinttal, míg a kiadása 83 milliárddal lett több, azaz a bevételi oldal jelentős túlteljesülésével magyarázható a 205 milliárdos decemberi szufficit.
A bevételek túlteljesülésére vár részletes magyarázatot Török Zoltán, aki az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a zárjegyeladások előre hozatala és az állami vállalatok osztalékelőlegének besöprése bizonyára nagy szerepet játszott az említett bevételi többletben.
"Mivel a 2010-es költségvetés bevételi oldala egyébként is bizonytalan, ha a PM 2009 decemberében beszedett olyan tételeket, amelyek valójában csak 2010-ben lettek volna esedékesek, akkor csak a jövő felélése történt, ami nem igazán elegáns" - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Az OTP elemzői szerint elsősorban az alacsony év végi intézményi költések és egyszeri bevételek tehették lehetővé a várt hiány csökkentését, vagyis az nem organikus módon történt. Mindez szerintük azt eredményezi, hogy - korábbi 4,1 százalékos eredményszemléletű 2009-es hiány-előrejelzésük ellenére - kedvező esetben teljesülhet a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél, amihez a negyedik negyedévben legfeljebb 295 milliárd hiány lenne szükséges. Az előrehozott osztalék és jövedékiadó-bevételek, valamint az átmenetileg visszafogott kiadások azonban hasonló mértékű, 0,2 százalékpontos felfelé mutató kockázatot eredményeznek a 2010-re vonatkozó 4,4 százalékos – adósságátvállalások nélküli – deficitre vonatkozó prognózisukhoz képest - áll az OTP elemzésében.
Kedvező jelnek nevezték londoni feltörekvő piaci elemzők a vártnál valamivel kisebb magyarországi államháztartási hiányt. Óvatosan nyilatkoztak a választások utáni kilátásokról, jóllehet nem jósoltak jelentős letérést a jelenlegi költségvetési pályáról a Fidesz választási győzelme esetére sem.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A pénzügyminiszter elsősorban a több adóbevételnek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
