A Wall Street csütörtöki kitörése után pénteken emelkedő ázsiai tőzsdék jelzik: a befektetők egyelőre bizalommal fogadták a hatóságok piaci mentőakcióit szerte a világon. A mértékadó európai központi bankok csütörtökre és a következő napokra újabb rendkívüli refinanszírozási árveréseket hirdettek, ezúttal a dollár likviditását növelendő.
A Wall Street csütörtöki kitörése után pénteken emelkedő ázsiai tőzsdék jelzik: a befektetők egyelőre bizalommal fogadták a hatóságok piaci mentőakcióit szerte a világon. A mértékadó európai központi bankok csütörtökre és a következő napokra újabb rendkívüli refinanszírozási árveréseket hirdettek, ezúttal a dollár likviditását növelendő.
Az Európai Központi Bank (EKB) 40 milliárd dollárt osztott szét csütörtökön egynapos lejáratra 4,00 százalékos kamatra, és közleménye szerint addig folytatja az aukciókat, amíg szükséges.
A brit központi bank, a Bank of England szintén 40 milliárd dollárt ajánl fel, mármint a csütörtöki első napra, az amerikai szövetségi tartalékbankrendszerrel (Fed) tavaly decemberben kötött és most megújított csereegyezmény keretében. Szintén várható, hogy folytatja az aukciókat a következő napokban is. Csütörtökön 3,802 százalékos súlyozott átlagkamatra adta a pénzt.
A Svájci Nemzeti Bank is naponta tart dollárárverést csütörtöktől egynapos lejáratra, naponta legföljebb 10 milliárd dollár ajánlva fel, csütörtöki közleménye szerint.
Az új aukciók alapja, hogy a Fed megújította a világ nagy központi bankjaival kötött csereegyezményeit. Az átmeneti devizacsere-rendezés keretét 180 milliárd dollárral bővítik, és minden kölcsönös megállapodás január végéig érvényes, közölték a Fednél csütörtökön. A bővítés 55 milliárd dolláros az EKB számára, 110 milliárd dollárra - vagyis ennyivel többet oszthat ki az EKB -, és 15 milliárd dolláros a Svájci Nemzeti Bank számára, 27 milliárd dollárra.
Egyszersmind új csere-megállapodásokat kötött a Fed a japán, a brit és a kanadai központi bankkal. Ezek a Bank of Japan számára 60 milliárd dollárra, a Bank of England számára 40 milliárd dollárra, a Bank of Canada számára 10 milliárd dollárra növelik a kiosztható összeget.
A japán központi bank a maga részéről szintén rendkívüli árverést rendezett egynapos lejáratra csütörtökön, de még nem dollárt használt fel, hanem jent, 2,5 billió jen (23,93 milliárd dollár) értékben. Az utóbbi három nap alatt már 8 billió jent öntött a bankközi piacra. A japán központi bank pénteken is folytatta az aukciót, újabb 2 billió jennel.
A kínai kormány is igyekszik stabilizálni a piacot: vásárolja a három legnagyobb állami bank részvényeit, és megszüntette a részvényvásárlási illetéket.
A központi bankok nemzetközi együttműködése pótlólagos likviditást teremt a szűkmarkúvá, iriggyé vált bankközi piacokon, ettől az egynapos kamatok már lefelé indultak, habár távolabbi határidőkre a kamatok még messze vannak a központi bankok irányadó kamataitól.
Az amerikai tőzsdefelügyelet hasonló intézkedésen gondolkodik, és vizsgálja a jelenlegi gyakorlat jogszerűségét. Az Egyesült Államokban először 1929-ben korlátozták - tőzsdei lejmenet idejére betiltották - a fedezet nélküli eladásokat, az erre vonatkozó törvényt tavaly vonták vissza. Később, 1940-ben a befektetési alapok számára teljes egészében megtiltották a fedezet nélküli eladásokat, ez a törvény 1997-ig volt érvényben.
A moszkvai tőzsdéken szerda óta szünetel a részvényforgalom, ezt pénteken várhatóan újra engedélyezik, de szintén a fedezet nélküli "árlehajtó" ügyletek tilalmával: ezt ott már szerdán meghirdették.
A legnagyobb segítségnek az ígérkezik, hogy az amerikai kormány és a Fed hírek olyan állami ügynökség megalakítását tervezi, amely átvenné vagy refinanszírozná a pénzügyi intézmények jelzáloghitelekhez kapcsolódó, rossz követeléseit. Ilyen - rossz magánköveteléseket refinanszírozó - állami intézmény korábban átmenetileg már működött az Egyesült Államokban, először az 1930-as, majd az 1980-as években.
Simor: Mindenkire hat a válság
A kormányok és jegybankok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok rendeződjenek, és az összeomlás biztosan megállítható - nyilatkozta egy reggeli rádióműsorban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
"A napokban Londonban azt mondtam, és most is azt mondom, hogy a nemzetközi pénzügyi válságnak közvetlen, jelentős hatása nem lesz Magyarországra" - jelentette ki a jegybank elnöke az MR1 műsorában. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a válságnak nem lesz hatása, hiszen egy globális pénzpiac minden szereplőjére hat az a válság, ami a világ legnagyobb gazdaságából, az amerikaiból indult ki - tette hozzá.
A magyarországi hatás legfontosabb eleme, hogy a "befektetők számára minden kockázat jelenleg felértékelődik és minden kockázatot magasabb felárral hajlandók hitelezni" - magyarázta Simor. Véleménye szerint Magyarország akkor képes mérsékelni ezt a kockázatot, ha csökkenti az államháztartási hiányt, ahogy azt az elmúlt két évben tette.
A napokban folytatott londoni tárgyalásokon a befektetők jelezték, hogy az elmúlt két évben Magyarország által megtett költségvetési lépések helyesek, kockázati szempontból Magyarország javult, de nem biztosak abban, hogy a folyamat tartós marad - idézte fel a londoni konzultációkon elhangzottakat az MNB elnöke.
Az államháztartás javuló egyensúlya akkor tehető tartóssá, ha a politikusok döntenének arról a közpénzügyi törvényjavaslatról, amely már a parlament asztalán van - mondta Simor András. Ez a törvényjavaslat hosszú távú költségvetési szabályokat írna elő, s elfogadása esetén garanciát nyújtana a befektetőknek arra, hogy a korábban folytatott felelőtlen költségvetési politika nem ismétlődhet meg - fűzte hozzá.
Simor András a politikusok figyelmébe ajánlotta a napokban felvetődő javaslatot, amely a költségvetési kiadásoknak plafont szabna, ez ugyancsak a befektetők biztonságérzetét növelhetné. Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági növekedés lassulását a foglalkoztatás bővülésével, illetve a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével lehet ellensúlyozni, aminek előfeltétele a költségvetési kiadások és a költségvetési újraelosztás csökkentése.
A jegybanki alapkamat elsősorban nem a gazdasági növekedés serkentésére, hanem az infláció karbantartására szolgál - szögezte le a jegybank elnöke. "AZ MNB akkor tud kamatot csökkenteni, ha az infláció a megfelelő irányban halad lefelé, és az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok kiszűrhetők" - jelezte Simor András.
Kinyitott, bezárt, majd megint kinyitott a moszkvai tőzsde
Az orosz tőzsdéken, kétnapi szünet után, nagy áremelkedéssel kezdődött újra a részvényforgalom péntek délelőtt, ezért alig egy órával a nyitás után már le is állította a kereskedelmet az illetékes főhatóság, ezúttal a túl nagy áremelkedés miatt. A felfüggesztés egy órát tartott, utána folytatódott a roham.
A rubel alapú MICEX tőzsde összetett mutatója negyedóra alatt 12,5 százalékkal ment fel, elérte a 960,6 pontot, az emelkedés a leállítás időpontjában már 17,9 százalékos volt, a mutató 1006,8 ponton volt. Az újrakezdés után a mutató hamar 23 százalékos többletig emelkedett a szerdai végeredményhez képest. Mindenesetre hamar döntött a felügyelet a kereskedés folytatásról, miután eredetileg úgy volt, hogy talán csak jövő kedden kezdik újra a részvénykereskedelmet a MICEX-en.
Szakemberek a nagy javulást a külső és belső körülmények javulásával, ezen belül a bankok likviditásának megtámogatásával magyarázták, továbbá azzal, hogy számos társaság - s köztük a részben állami tulajdonban lévő, s ezért nagyobb bizalmat élvező bankok - részvényeinek árfolyama olyan mélyre süllyedt, hogy nagy növekedési potenciállal bír.
A VTB bank 39,6 százalékkal, az állami többségű Rosneft olajtársaság - a legnagyobb Oroszországban - kezdetben 24,6 százalékkal, később 31,1 százalékkal, a Gazprom 16,8 százalékkal, majd 23 százalékkal drágult, és számos további kőolaj- és földgázipari társaság részvénye szintén jelentős mértékben, 11,2-27,4 százalék között emelkedett.
A dollár alapú RTS tőzsdén az emelkedés 13,97 százalék volt az első órában, a fő mutató 1206,77 pontot ért el a leállítás idejére, majd a folytatásban 15,5 százalékos nyereségig emelkedett.
A moszkvai értéktőzsdéken előzőleg szerdán leállították a részvényforgalmat két napra, meredek zuhanás után. A felújításban tilosak a fedezetlen eladási ügyletek.
Szárnyakat kaphat a BUX
Az amerikai pénzpiac stabilizálódásának köszönhetően, akár 5 százalék körüli emelkedést is elképzelhetőnek tart a Budapesti Értéktőzsdén pénteken az MTI által megkérdezett szakértő.
Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a Fed a bankok tartozásainak átvállalásával kihúzta az elmúlt időszakban tapasztalható pénzpiaci válság méregfogát. Hozzátette: az amerikai és távol-keleti piacok a Fed döntésének hatására rögtön 4 százalék körüli emelkedésbe kezdtek.
A Concorde elemzője szerint az elmúlt napokban az európai és amerikai piacoknál élesebben zuhanó budapesti részvénypiac a pénteki kereskedési napon is túlszárnyalhatja a külföldi tőzsdéket, de most a pozitív tartományban. Balásy Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy a feltételezett pénteki emelkedés egy hosszabb távú növekedés kezdetét jelenti a Budapesti Értéktőzsdén.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 425,31 pontos, 2,38 százalékos csökkenéssel, 17.464,02 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 39,1 milliárd forint volt, a vezető részvények estek az előző napi záráshoz képest.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Wall Street csütörtöki kitörése után pénteken emelkedő ázsiai tőzsdék jelzik: a befektetők egyelőre bizalommal fogadták a hatóságok piaci mentőakcióit szerte a világon. A mértékadó európai központi bankok csütörtökre és a következő napokra újabb rendkívüli refinanszírozási árveréseket hirdettek, ezúttal a dollár likviditását növelendő. .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
