A QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tizenkilencedik alkalommal készítette el Navigátor című kiadványát, amely befektetői számára nyújt információkat az aktuális gazdasági helyzetről mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
Mérsékelt világgazdasági hatása lehet a japán földrengésnek
A kiadvány zárása után, március 11-én súlyos földrengés sújtotta Japán északkeleti részét. A földrengés és cunami, valamint a térségben megrongálódott atomerőmű nyomán fellépő nukleáris veszély gazdasági hatásait nehéz megítélni és számszerűsíteni jelenleg. A bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát. A korai becslések szerint 180 milliárd dollár körüli összegre tehető a károk nagysága, ami a japán GDP mintegy 3 százaléka. A világgazdaságra nézve már jóval szerényebb lehet a hatás, becslések szerint 0,2-0,5 százalékos növekedési áldozatot jelenthet a katasztrófa - mondta Háda Bálint, a Quaestor Csoport vezető pénzügyi elemzője.
Hozzátette: a várakozások szerint a japán cunami gazdasági hatása jelenleg a járműgyártásban és a finommechanikai ipar területén lesz leginkább kézzelfogható. A jelenleg öt évesre becsült helyreállítási fázisban a nyersanyagok (acél, réz) iránti kereslet növekedése lesz jellemző. Az olaj ára a kieső japán kereslet miatt visszaeshet, azonban az atomenergiával kapcsolatos problémák ismét a hagyományos energiaforrások, így elsősorban az olaj felé fordítják a keresletet. Megélénkülhet az érdeklődés az alternatív energiaforrások felhasználása iránt is. A finomított olajtermékek piacán az átmenetileg kieső finomítói kapacitások miatt a többlet japán kereslet tovább emelheti a benzin és a gázolaj árfolyamát - fejtette ki.
Az elemző elmondta: megítélésük szerint a befektetői bizalom megingása a katasztrófa miatt átmeneti lesz, így a kiadványban szereplő megállapításokat továbbra is érvényesnek tartják.
Kedvező vállalati eredmények növekvő kockázatokkal
Az elemző úgy véli: a nemzetközi részvénypiacok emelkedését több tényező együttes hatása támogatja. A kedvező vállalati eredmény-várakozások, a magas vállalati készpénzállomány következtében megélénkülő felvásárlási és sajátrészvény-vásárlási aktivitás, és a részvényalapokba áramló tőke jelentik a legfőbb hajtóerőt. A fő kockázati tényezőt jelenleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásnövelő programjának júniusi kifutása, az amerikai munkaerőpiaci helyzet javulásának üteme, és az inflációs folyamatok jelentik.
Kifejtette: az Egyesült Államokban a 2010 negyedik negyedéves jelentési szezon a végéhez közeledik, és úgy tűnik, ismét egy átlagon felüli negyedéven vagyunk túl. Az eddig jelentő társaságok 71 százaléka a vártnál kedvezőbb profitról számolt be. A jelenlegi előrejelzések szerint a következő, tehát a 2011-es első negyedéves jelentési szezonban az összesített profitnövekedés terén legjobban az alapanyag, az ipari és az energia-szektor szerepel majd.
A Quaestor szerint ha csökkenteni szeretnénk az egyedi részvényekből adódó kockázatot, befektethetünk teljes szektorokat követő ETF-ekbe. A termék részvényként működik, így egyetlen papír megvásárlásával egy jól diverzifikált portfóliót birtokolhatunk. Ebben a helyzetben az alábbi szektorokban látunk az átlagosnál nagyobb lehetőséget: az S&P 500 index energia-szektorát követő ETF, az ipari szektort követő ETF és a pénzügyi szektort követő ETF.
Továbbra is lemaradó lehet a hazai piac
Háda Bálint elmondta: a nyersanyagárak által gerjesztett infláció alól Magyarország sem tudja kivonni magát, sőt miután a visszaesés időszakában is magas volt az áremelkedési ütem, „előnnyel” indul. Az inflációs nyomás jelentősen korlátozza a jegybanki kamatcsökkentés lehetőségét. A kormányzat láthatóan igyekszik növekedésbarát gazdasági környezetet és fiskális stabilitást teremteni, ebbe illeszkedik a Széll Kálmán terv is, amelynek részleteit az év közepén ítélhetjük majd meg. Megítélése szerint a program részleteit a hitelminősítő intézetek is megvárják, mielőtt további lépéseket tennének. A forint árfolyamának gyengülését a jelenlegi kockázati faktorok felerősödése hozhatja - vélekedett.
Kérdésre válaszként elhangzott, hogy a gazdasági mutatókat a fogyasztási oldal visszaszorulása és a vállakozói hozzáállás kedvezőtlenül befolyásolja. Amíg ezekben a tényezőkben nem áll be pozitív változás, addig nem kezdődhet el egy komolyabb gazdasági növekedés.
Az elemző kiemelte: a hazai részvénypiacon kedvezőtlen folyamatok bontakoztak ki az utóbbi hónapokban. A tőzsdei társaságok különadója, a magánnyugdíjpénztárak részéről érkező kereslet elapadása, és a bizonytalan gazdasági növekedési kilátások csökkenő forgalomban és kötésszámban öltöttek testet. A Quaestor továbbra is tartja álláspontját, miszerint a hazai piacon a likviditási kockázat miatt a 4 nagy papírral (OTP, MOL, Richter, MTelekom) célszerű kereskedni, és a pozíciók hosszabb tartása helyett a gyorsabb profitrealizálásokra érdemes törekedni.
Elmondta: az idei év nyertese az emelkedő olajárak miatt a MOL lehet, amelyet kedvezően érintett a japán finomítói kiesés is. A gyógyszergyártók, így a Richter és az Egis helyzetét erősen befolyásolhatják a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát érintő részletei.
Nagy emelkedésen van túl a nyersanyagpiac, nem árt az óvatosság…
Háda Bálint elismerte: az év eleji és korábbi negyedéves kiadványukban felülsúlyozták az élelmiszereket, most azonban ilyen árfolyammozgások után már óvatosabbnak kell lenni, ugyanis elindult egy korrekció. Ha az infláció – amely éppen a nyersanyagárak drámai emelkedéséből ered – számos fejlett piaci jegybankot a likviditás visszavonására és/vagy kamatemelésre kényszerít, úgy az a globális gazdasági kilátásokat rontja, s számos befektető zárhatja a pozícióját.
A Quaestor a fentiek alapján a nemesfémeket, az energia jellegű nyersanyagokat, a gyapotot, a kávét tenné bele egy portfólióba. A gabonafélék piacán az eddigi profitot realizálnának, s csak ezt követően keresnénk egy hosszabb távú befektetési lehetőséget, a cukor piacán pedig eladók lennének.
Az elemzés szerint a bizonytalanság következtében a devizapiaci trendek havonta változtak. A napi volatilitás alig érte el a 3-4 évvel ezelőtti szintek felét, vagyis a pozíciókat a nagyobb piaci szereplők sem hosszú távra építhették ki.
Háda Bálint ezzel kapcsolatban kifejtette: megítélésük szerint továbbra is fennmaradhat a piacok hektikussága, és ehhez kell igazítani a kereskedési stratégiákat. Hozzátette: a devizák közül az ázsiai devizákat továbbra is jó befektetésnek tartják: CNY, SGD, HKD. Mellettük szól a stabil tőkeáramlás, a kiegyensúlyozott gazdasági teljesítmény, ill. az erősödő kamatemelési várakozások. Néhány egzotikus devizát, mint például a török lírát (TRY), a rubelt (RUB), a dél-afrikai randot (ZAR), s a mexikói pezót (MXN) is érdemes kiemelni - hívta fel a figyelmet.
A svájci frank továbbra is biztos pont a befektetők számára
A fejlett piaci devizák közül bár a kamatemelési várakozások mind az EUR, mind pedig a GBP piacán jelentős mértékben felerősödtek, az elemző szerint azonban az USD erőre kaphat velük szemben, mivel az eurozóna adósságproblémái ismét napirendre kerültek, ami az euró fundamentumait sérti, s az év eleje óta tartó euró erősödésnek meglenne a természetes korrekciója. Háda Bálint elmondta: a japán jent (JPY) esetében a kilengések után nagyobb elmozdulásra nem számítanak, a svájci frankot (CHF) pedig jó vagyontartó eszköznek tekintik.
Fontos megjegyezni, hogy az elemzői várakozások alapján a legrosszabb forgatókönyvek szerint sem várható a közeljövőben 225-230 forintos CHF árfolyamnál rosszabb. A dollár minden valószínűség szerint gyengülhet a hazai fizetőeszközhöz képest, az euró pedig lassan erősödhet (maximum 290-es árfolyamig) a forinttal szemben.
A nyersanyagdevizák közül a kanadai dollár (CAD) és a norvég korona (NOK) piacán újabb vevők jelenhetnek meg, amennyiben az olajár tovább szárnyal, az AUD és az NZD ezzel szemben viszont alulteljesítő lehet, ha az ázsiai térségben tovább és nagyobb intenzitással folytatódnak a kamatemelések - fejtette ki végül.
Japán: folyik a jengyengítés a G7-ek döntése nyomán Megkezdődött a jen gyengítése pénteken délelőtt a G7-ek pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek éjszakai döntésének megfelelően. A központi bankok beavatkozásának máris érezhető hatása van, röviddel 11 óra előtt a dollár 81,51 jenre gyengült az éjszakai 79,40 jenről. A központi bankok összehangolt pénteki beavatkozására egy nappal azután került sor, hogy a jen történelmi csúcsra emelkedett a dollárral szemben, ami érzékenyen érinti a szigetország exportálóit, és lassítja az ország gazdasági növekedését. A G7-ek döntését kommentálva a japán pénzügyminiszter pénteken hangsúlyozta, hogy a bankok koordinált jeneladásával mérséklődik a japán deviza árfolyam ingadozása, illetve arra is rámutatott, hogy nem húztak meg határt, ameddig gyengítenék a jent. Eközben a japán pénzügyminiszter egyik helyettese reményét fejezte ki, hogy a jen a természeti katasztrófa előtti szintre gyengül. (Akkor 83 jen ért egy dollár.) Hangsúlyozta továbbá, hogy szükség esetétén a G7-ek a jövő héten is folytatják az intervenciót. A japán központi bank eddig sem nézte tétlenül a jendrágulást, a héten eddig összesen 38 ezer milliárd jent (470 milliárd dollárt) dobott piacra. A közös intervencióban részt vevő központi bankok és jegybankok igen szűkszavúak. A francia központi bank egyelőre annyit közölt, hogy részt vesz a közös lépésben. A brit pénzügyminisztérium is csak annyit ismert el, hogy a Bank of England intervenciót hajtott végre, és a német Bundesbank sem közölt ennél többet. Az Európai Központi Bank (EKB) nem kívánta kommentálni, hogy eszközeivel megkezdte-e a jen gyengítését. A svájci jegybank elzárkózott annak kommentálásától, hogy részt vesz-e a közös lépésben. |
Privátbankár - Szilágyi Balázs