EU-elnökség: segítünk a Balkánnak

Az uniós csatlakozásra váró országok között több nyugat-balkáni állam is van: Montenegró 2008-ban, Szerbia pedig 2009-ben nyújtotta be tagfelvételi kérelmét. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró a magyar elnökség idejére tagjelölt lehet, és megkezdődhetnek a tárgyalások Macedóniával - az utóbbi ország már 2005 óta tagjelölt.

Orbán Viktor miniszterelnök december közepén úgy fogalmazott, hogy EU-elnökségi féléve idején Magyarország visszaszerezné az Európai Uniónak a bővítés lendületét.

Az EU Általános Ügyek Tanácsában - ugyancsak decemberben - a tagállamok az aggodalmak ellenére megerősítették elkötelezettségüket az unió bővítésének folytatása mellett. A tanács kiemelte, hogy minden országot egyéni teljesítménye alapján kell elbírálni.

Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a bővítés nem egyszerű, jelenleg "divat" bővítési fáradtságról beszélni, ezért is fontos az EU elkötelezettségének megerősítése. Azt mondta, Magyarország azon az állásponton van, hogy a tagjelöltek megítélését nem szabad külső tényezőktől függővé tenni.

Horvátországgal összefüggésben kijelentette: a magyar elnökség szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Zágrábbal, várhatóan két - fajsúlyos - kérdéskör, a versenypolitika és az igazságszolgáltatási reform megvitatása 2011 első félévére marad.

Kifejtette: sikerülhet egy újabb fejezetet megnyitni a Törökországgal folytatott tárgyalásokon, ez azért is lenne kedvező fordulat, mert fennmaradhat a csatlakozási tárgyalások hitelessége. Izlanddal valószínűleg a magyar elnökség alatt kezdődnek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások.

Martonyi János külügyminiszter december elején kifejtette: Magyarország kiemelt érdeke a Nyugat-Balkán további stabilizációja, ennek legfontosabb eleme, hogy a térség EU-csatlakozási folyamata haladjon.

A magyar diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta: Magyarország továbbra is fontos feladatként kezeli, hogy a schengeni övezetet mielőbb sikerüljön kiterjeszteni Romániára és Bulgáriára. Szerinte ennek feltételeit mindkét ország "teljesítette, illetve teljesíti", tehát semmi akadálya sem lehet az övezet bővítésének a magyar elnökség második felében.

Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter december eleji budapesti látogatásán figyelmeztetett: a Nyugat-Balkánon a reformista gondolkodású erők teret veszítenek a nyugati integrációt ellenzőkkel szemben. Mint fogalmazott, "az európai integráció mellett kiálló reformista gondolkodású emberek nagy többségét egy sor tényező miatt egyre inkább fenyegeti egy mind hangosabb nacionalista kisebbség".

A miniszter megállapította, ha az EU-n kívüli térségbeli államokban az emberek nem érzik úgy, hogy a nyugati integráció számukra valóságos esély, és ez a folyamat közép-, illetve hosszú távon folytatódik, ha a reformok ellenére az EU-tól elutasítást kapnak, akár új kormányzási formákról is komolyan szó eshet. Azt mondta, emlékeztetni kell az Európai Uniót, hogy elkötelezte magát a Nyugat-Balkán integrációja mellett, és Magyarországnak is ki kell állnia ezért.

Fennáll a veszélye annak - mutatott rá -, hogy a régió integrációjáról folyó vita kifullad az EU-ban, a térségben a reformista erők visszaszorulnak, és olyan erők nyernek teret, amelyek az EU-n kívüli alternatív utakat keresnek. Úgy vélte, az egész Nyugat-Balkánnak, sőt Közép- és Délkelet-Európának is káros lenne, ha a régió országai annak ellenére nem csatlakozhatnának az Európai Unióhoz, hogy teljesítik a feltételeket.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője egy novemberi budapesti konferencián emlékeztetett, hogy a tagállamok eltérően viszonyulnak a bővítéshez: míg például az Egyesült Királyság, Svédország és Finnország, ahogy korábban is, támogatja az integráció kiterjesztését, Franciaország nem ért egyet vele; az új tagállamok nagy része bővítéspárti.

MTI