A természetbeni juttatások rendszerének átalakítása, illetve az illetékfizetést érintő módosítások a cégek jelentős részét sürgős döntések elé állítja
A Parlament által hétfőn elfogadott jövő évi adótörvény-csomag egyik fő eleme a válságkezelés, ami a nehéz helyzetbe került vállalkozások széles körének - egyes szigorítások mellett - várhatóan könnyítést jelent majd. A természetbeni juttatások rendszerének átalakítása, illetve az illetékfizetést érintő módosítások ugyanakkor a cégek jelentős részét sürgős döntések elé állítja - áll a Deloitte szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. Adóosztályának vezetője a 2010. évi adóváltozásokról elmondta: Jelentős adóteher-csökkenéssel nem jár, de határozott adóátrendezést eredményez a Parlament által elfogadott adótörvény-csomag, amely az élőmunkára rakódó terhek csökkenését a fogyasztási típusú, és vagyonelemeket érintő adók növelésével ellensúlyozza.
Az új adótörvényeken belül kedvező változást hozhatnak a gazdasági válság hatásainak enyhítését célzó intézkedések, igaz, ezek a módosítások a szabályozás hosszú távú átalakítása helyett kifejezetten a mostani válság kezelését célozzák.
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: Válságkezelő megoldást tükröz az a módosítás, amelynek értelmében - a behajthatatlanná vált követelés új definíciójának köszönhetően - az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés csökkenti az adóalapot.
Ez a szabály 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100 százalékának a visszanyerését jelenti, és a szabály már a 2009. adóévre is alkalmazható. A törvénymódosítás bővíti tehát a leírható – vagyis behajthatatlanná vált - követelések körét, ami a jelenlegi környezetben fontos segítséget jelenthet a vállalkozásoknak, hiszen ezeket a követeléseket a jövőben adójogilag elismert ráfordításként kezelhetik, vagyis a társasági adó erre jutó részét nem kell befizetniük.
A törvénymódosítás az értékvesztés miatti adóalap-növelés kötelezettsége alól (2009-től) a pénzügyi vállalkozásokat is mentesíti, vagyis megszünteti az ezen vállalkozásokat mindeddig indokolatlanul sújtó megkülönböztetést azzal, hogy a hitelintézetekre is érvényes, azonos szabályozás alá vonja őket. A törvénymódosítás előnyösebb finanszírozási források bevonása előtt nyithatja meg az utat a pénzügyi vállalkozások számára.
A Deloitte Zrt. szakértője kiemelte: További válságkezelést célzó elem az elfogadott törvényben, hogy a 2008. december 31-ig megképzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel meghosszabbodik, vagyis azt a cégek 6 éven belül oldhatják fel így.
A rendelkezés által garantált plusz 2 éves ”türelmi idő” főként azoknak a bajba jutott vállalkozásoknak jelent könnyítést, amelyek a válság miatt most rövid távon képtelenek beruházni, a meg nem valósult beruházások esetében viszont – az eddigi szabályok szerinti 4 éves periódus lejártakor - késedelmi pótlékokkal együtt kellett volna megfizetniük a fejlesztési tartalék képzés következtében eddig meg nem fizetett adót.
A törvénymódosítás a hitelintézetekre is kiterjeszti a veszteségelhatárolás szabályait, amelyek első ízben a 2009. adóévben alkalmazhatják ezt a megoldást. A hitelintézetek esetében a nehéz gazdasági környezetben kialakulhat negatív adóalap, az eddigi szabályozás szerint azonban nem volt módjuk veszteségeik elhatárolására, vagyis arra, hogy a következő adóévekben ezzel az összeggel csökkentsék az adózás előtti eredményüket.
Illeték
Veszprémi István elmondta: A törvénymódosítás értelmében megváltozott a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, amely 10-ről 4 százalékra csökkent, ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék, a forgalmi érték e feletti része után pedig az eddigi 6 százalék helyett 4 százalék illetéket kell fizetni.
A illetékmérték csökkenésével ellentétes hatású az a módosítás, amelynek értelmében illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése, mely változás várhatóan befolyásolja azt az ingatlanfejlesztéseknél mindeddig megfigyelhető tranzakciós gyakorlatot, amelynek lényege, hogy az ingatlanok helyett az ingatlant birtokló társaságok cserélnek gazdát a piacon – közölte a Deloitte Zrt. szakértője.
Személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások
Veszprémi István elmondta: Az elfogadott módosítások következtében az adóalap számításának módja 2010. január 1-től megváltozik: az adóalap magába foglalja majd az Szja. törvényben meghatározott adóalap-növelő tételek összegét is. Így az összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke alapján megállapított összeg (2010. január 1-től összesen 27%), illetve az egészségügyi hozzájárulás mértéke alapján számított összeg azzal, hogy a járulékok, egészségügyi hozzájárulás alapja a bruttó jövedelem marad.
Az összevont adóalapra alkalmazandó adótábla szerint a személyi jövedelemadó alsó adókulcsa 17%-ra csökken, míg az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik. Az 5 millió forintot meghaladó jövedelem esetében pedig a személyi jövedelemadó mértéke 32% lesz, azzal, hogy a különadó megszűnik, beépül a személyi jövedelemadó kötelezettségek felső adókulcsába.
Az adózók számára kedvezően módosul az adójóváírás is, mivel a havi maximális értéke 11.340 forintról 15.100 forintra emelkedik. A fenti változások adóhatásai a 220 ezer és 300 ezer forint havi bruttó bért keresők esetében lehetnek a legkedvezőbbek. Az elfogadott módosítások következtében 2011-től az alsó sávhatár 5 millió forintról 15 millió forintra emelkedik az adókulcsok változatlansága mellett.
A Deloitte Zrt. szakértője hozzátette: Szűkül az adókedvezmények köre, amelyek a családi kedvezmény, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek (pl.: a biztosítások adókedvezménye és a tandíj-kedvezmény is).
Összességében mégis elmondható, hogy az átlagnak megfelelő keresettel rendelkező adózók esetében a kedvezmények jelentős szűkülése valószínűsíthetően nem oltja ki a könnyítést célzó intézkedések (sávhatár szélesítése, adómérték csökkentése, adójóváírás módosítása, stb.) hatásait.
A törvény alapján határozottan szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei, jelentősen érintve többek között a cafeteria juttatási rendszereket. E juttatások legnagyobb része 2010-től a kifizetőt terhelő 25 százalékos adó megfizetése mellett járulékmentesen nyújtható, ugyanakkor a kedvezményes és általános adókulccsal adózó munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások miatt a munkáltatói adminisztratív terhek emelkedése valószínűsíthető.
Mindez döntések sora elé állíthatja a vállalkozásokat a következő hónapokban annak kapcsán, hogy a mostanihoz hasonló formában tartják-e meg, és megtartják-e egyáltalán a természetbeni juttatásokat. A cafeteria megtartása, vagy átalakítása mellett szóló érvek és az ellenérvek a cégnél adott bérszinttől, a munkavállalók számától és sok más szemponttól is függenek, vagyis vállalkozásonként nagyon eltérőek lehetnek – emelte ki Veszprémi István.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A természetbeni juttatások rendszerének átalakítása, illetve az illetékfizetést érintő módosítások a cégek jelentős részét sürgős döntések elé állítja .jpg)
.jpg)
A hosszú hétége alatt is érdemben gyengült a dollár a forinttal szemben. 
