Mindennek kapcsán német szakértők úgy vélekedtek, hogy a német "részesedés" az elkövetkező három évben 25-30 milliárd eurót tehet ki. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter televíziós nyilatkozatában megerősítette, hogy Németország részt kíván vállalni Görögország megsegítésében, és hangsúlyozta azt is, hogy mielőbbi esélyre van szükség.
A miniszter szerint az Athénnak nyújtandó támogatás az egész euróövezet stabilitásának biztosítását segíti. Schäuble azonban pontos számokat ezúttal sem említett, azt hangoztatva, hogy a segély mértéke és formája a görög kormánnyal jelenleg folyó tárgyalások eredményétől függ. Athén képviselői a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság megbízottaival egyeztetnek, és a tét a segélycsomag előfeltételének tekintetett görög stabilizációs program.
A pénzügyminiszter szerint a német hozzájárulás nem terheli majd az adófizetőket. Schäuble megerősítette, hogy egy olyan hitelkonstrukcióról van szó, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt zajlik, és amely felett az állam garanciát vállal.
Berlini értesülések szerint Görögország megsegítéséről egyeztetést folytatott a német kancellár és az amerikai elnök is. Angela Merkel és Barack Obama egyetértett abban, hogy Európa és a Nemzetközi Valutaalap részéről határozott cselekvésre és mielőbbi támogatásra van szükség.
Axel Weber, a német szövetségi bank (Bundesbank) elnöke egy csütörtöki interjúban sürgette, hogy az Európai Unión belül szigorítsák meg a pénzpiaci szabályozásokat. A jegybank elnöke szerint a stabil euró a német adófizetők érdekeit is szolgálja, és ezt a stabilitást meg kell őrizni. Weber szerint ehhez tartozik az is, hogy Görögország megsegítését szigorú feltételekhez kell kötni. Hangoztatta ugyanakkor, hogy nézete szerint csakis ideiglenes támogatásról, "abszolút kivételről" lehet szó, és a kialakult válságból le kell vonni a tanulságokat.
Bármi jöhet: a görögökön a világ szeme
Fél Európa a görögöket menti
Megszólalt a riadó: válságcsúcsot tart az EU
MTI