A londoni gazdasági napilap szerint a bankközi hitelezés gyakorlatilag leállt, miközben az arany soha nem mért napi árnyereséget ért el dollárban számolva.
Mindeközben egyre hangosabbak a piaci találgatások arról, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve - amely keddi ülésén, a piaci várakozásokkal ellentétben nem csökkentette 2 százalékos irányadó szövetségi napikamat-célját - kínos módon arra kényszerülhet, hogy meggondolja magát, esetleg más központi bankokkal együtt.
A piac most azt árazza, hogy a Fed október végéig legalább negyed százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.
Ezt független londoni elemzők is jósolják, sőt, ennél nagyobb enyhítést sem tartanak lehetetlennek. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - által októberre összeállított, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzés szerint a Federal Reserve a jövő év elejéig 1,50 százalékra, vagy akár ez alá süllyeszti alapkamatát.
A ház szerint az amerikai Lehman Brothers befektetési bank csődje megmutatta, hogy a globális pénzügyi szektort szorító válságnak "messze nincs vége", és "jelentős az esélye" további nagy pénzintézetek összeomlásának. Az EIU szerint az amerikai gazdaság növekedési üteme a következő két évben, éves átlagban alig haladja meg az 1 százalékot, az amerikai ingatlanpiaci visszaesés ugyanis még nagyon hosszú ideig eltart, és az ingatlanárak további meredek esése várható.
A csütörtöki Financial Times adatai szerint a háromhónapos amerikai kincstárjegy hozama egészen 0,02 százalékig süllyedt, ahogy a befektetők "minden profitot feledve" özönlöttek a kormánykötvény nyújtotta biztonságba. Az amerikai kormányadósság hozama legutóbb 1941. januárban volt ilyen alacsony, a nagy keresletre tekintettel magas ára miatt.
A feltörekvő piaci kötvények ugyanakkor megszenvedték a felfordulást. A JP Morgan befektetési csoport Londonban csütörtökön kiadott térségi helyzetjelentése szerint a ház által vezetett globális feltörekvő piaci kötvényindex (EMBIG) szuverén adósságállományának átlagos kockázati hozamfelára az irányadó tízéves amerikai kincstárjegy felett előző nap 0,18 százalékponttal 4,55 százalékpontig emelkedett.
Az átlagon belül Oroszország és Argentína piacon lévő szuverén adósságának hozamfelára egyaránt több mint fél százalékponttal, Brazíliáé negyed százalékponttal emelkedett egyetlen kereskedési napon, a JP Morgan csütörtöki londoni kimutatása szerint. Tavaly nyáron az EMBIG hozamfelár-átlaga még másfél százalékpontos, történelmi mélységi rekordon járt.
Nyakig ül a válságban Oroszország
Csütörtökön gyakorlatilag zárva maradtak az orosz tőzsdék: a rubel alapú MICEX-en visszavásárlási (repo) ügyletek bonyolíthatók csak, a dollár alapú RTS-en határidős áru-, deviza és kamatfogadások tehetők, de részvényekkel továbbra is tilos a kereskedés mindkét piacon. Pénteken várhatóan helyreáll a forgalom, de további intézkedésig tilosak a fedezet nélküli ügyletek.
Előzőleg szerdán a pénzügyi piaci felügyelet az árfolyamok jelentős - csak az 1998-as válsághoz mérhető - zuhanása miatt délben leállította a kereskedést, majd 13 órakor újra engedélyezte, de akkor is csak a részvények kivételével.
Az RTS és a MICEX tőzsde szerdán némi emelkedéssel indult, de a bizakodás nem tartott soká: az RTS fő mutatója a déli leállásig 6,3 százalékkal, a MICEX-é 3 százalékkal esett; a legnagyobb mértékben az állami tulajdonban lévő Sberbank és a VTB bank részvényeinek árfolyama csökkent.
Ugyanakkor válságjelenségek mutatkoztak a bankközi hitelpiacon is, noha a kormány közel 2 billió rubellel támogatta meg három nagybank - a Sberbank, a VTB és a Gazprombank - likviditását. Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányhivatalok legfeljebb a bankárok lelkiismeretére és felelősségtudatára hivatkozhatnak, de nem tudják kényszeríteni a megtámogatott bankokat, hogy megosszák lehetőségeiket a "szükséget szenvedőkkel", vagyis, hogy újraindulhasson a bizalomhiány miatt szinte leállt bankközi hitelezés.
Alekszej Kudrin pénzügyminiszter csütörtökön egy Dmitrij Medvegyev elnöknél tartott tanácskozáson azt jelentette, hogy a kincstár szabad pénzeszközeinek bankoknál való elhelyezésére vonatkozó korlátokat 1,514 billió rubelre emelték, s hogy a héten két árverésen már 268 milliárd rubelt helyeztek ki a kincstár eszközeiből a bankokhoz. Ezt további hitel-árverések követik majd rövid lejáratokra, és a három bankkal megállapodtak arról is, hogy legalább 60 milliárd rubelt juttatnak a részvénypiac szereplőinek értékpapír-fedezet ellenében.
Medvegyev elnök a csütörtöki tanácskozáson javasolta a kormánynak, hogy sürgősen különítsen el 500 milliárd rubelt a részvénypiac megtámogatására, és ebből 250 milliárdot közvetlenül a költségvetésben jelöljön ki e célra.
Az állami eszközök közé tartozik az is, hogy már a héten csökkentették a bankok tartalékolási kötelezettségét az orosz központi banknál, ezzel is mintegy 300 milliárd rubelt szabadítottak fel. A kormány kész egyéb eszközökkel is segíteni a piac megszilárdulását. Medvegyev államfő kijelentette, hogy az orosz gazdaságnak elegendő tartalékai vannak a válság leküzdésére.
Szakértők azonban arra is rámutattak, hogy hamarosan eltűnhet a bankrendszerből sok pénz, mivel október végéig kell befizetni adóikat és visszafizetni a pénzügyminisztérium által kihelyezett összegeket.
A Kommerszant című üzleti lap szerint a válság átterjedt az ingatlanpiacra is, amelyen a fejlesztők sorozatosan vonultak vissza vállalkozásokból.
A Nyezaviszimaja Gazeta úgy ítélte meg, hogy a válság oka a nem következetes, nem egységes állami pénzügypolitikában keresendő, amelyet jelenleg Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes felügyel egy személyben.
A Vedomosztyi című üzleti lap azt elemezte, hogy az egyszerű embereket fogja sújtani, ha a pénzügyi piaci válság néhány nagybank, majd néhány más nagyvállalat csődjéhez vezet. "Ha a gazdasági problémák az egyszerű állampolgárokat is érintik, akkor károsíthatják az orosz politikai rendszer szilárdságát is. A jelenlegi politikai rendszer népszerűsége és legitimitása ugyanis a gyors gazdasági növekedésen és az emberek jövedelmének emelkedésén nyugszik", írta a Vedomosztyi.
A lap idézte Szergej Ignatyevet, a Központi Bank elnökét, aki úgy vélte: a mostani helyzet rosszabb, mint a 2004-es, amikor mindenki kivette a pénzét a bankokból, miközben a bankközi hitelek piaca megbénult a bizalom hiánya miatt.
A Gazeta című újság rámutatott, hogy az orosz gazdaság egész ágazatai már válságban vannak, miközben a gazdaság egésze a válság előtti állapotában leledzik, és ebből arra a következtetésre jutott, hogy küszöbön áll a tulajdon nagyarányú újraelosztása. "A boldog közelmúltban az orosz gazdasági társaságok eszközeinek forrása a Nyugat volt. Most minden megváltozott: éppen a világválság felelős jelentős mértékben az orosz piacok problémáiért, de legalábbis elfújta a stabilitás szigetének képét. Ha a Nyugat nem segít, itthon kell körülnézni, és itt senki nem veheti fel a versenyt az állam lehetőségeivel", vélte a Gazeta.
Elemzők rámutatnak: augusztus eleje óta a befektetők körülbelül 36 milliárd dollárt vontak ki orosz portfólióikból, miközben a Grúziával vívott rövid háború, a kőolaj árának csökkenése, az orosz devizatartalék nagy kitettsége az amerikai jelzálogpiac kockázatainak, majd a legújabb keletű, világméretű pénzügyi felfordulás mind népszerűtlenebbé tette az orosz értékpapírokat.
Nem bírták tovább nézni: új óriás született
Egymás szennyesét teregetik az amerikai kampányban
Európa túléli, Amerika nem biztos
A tőzsdének nem, az óriásbiztosítónak segít a Fed
Dráma a londoni tőzsdén
Felszívódtak a befektetők a magyar piacról
Tovább tart a vérfürdő: hullanak a részvények
MTI