
Az EU közel egy évtizede készülő intézményes reformja - amely alkotmányos szerződés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára - így 2009-től fokozatosan életbe léphet.
A reformszerződés a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hatországosra szabott intézményrendszeren. A megállapodás egyebek között uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazza, emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyáslehetőséget is.
A szerződés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország között, most a pontos szöveget hagyták jóvá.
A lisszaboni - elvileg informális - találkozón még számos kisebb kérdésben dönteni kellett ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék. Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél eggyel több, összesen 73 helyet kap az új szerkezetű Európai Parlamentben. Cserében viszont megvonják az EP mindenkori elnökének szavazati jogát, amellyel ugyanakkor a parlamenti vezetők eddig is ritkán éltek.
A legfőbb lengyel igényt azzal teljesítették, hogy megegyeztek: jegyzőkönyv formájában a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok viszonylag kicsiny csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására. Ezzel a lehetőséggel eddig tizenkét év alatt mindössze egyetlenegyszer éltek az unióban.
Elhatározták azt is, hogy növelik a vezetői jogi tanácsadók, a főtanácsnokok számát az Európai Bíróságon, így ott jut hely egy lengyel főtanácsnoknak is.
Beleegyezett a többi állam, hogy Bulgária az általa kívánatosnak tartott formában, evro-ként írhatja cirill betűkkel az eurót. Később, de még a bolgár eurócsatlakozás előtt döntenek arról, milyen formában szerepeljen a név a bolgár nyomású bankjegyeken és érméken.
Megerősítették, hogy az osztrák egyetemekre beiratkozó külföldi (EU-s) diákok számának korlátozása miatt Ausztria ellen indított uniós jogi eljárást az Európai Bizottság öt évre felfüggeszti.
Küzdhetünk, de sosem érjük utol Nyugat-Európát?
Ami nekünk fontos, az benne van a reformszerződésben
Példát mutathatnánk az Európai Uniónak (hanganyag)
MTI