Az űrteleszkóp 1,5 méteres főtükrének és annak fókuszába helyezett 100 megapixel méretű kamerájának segítségével 3,5 éven át egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan. Százezernél több csillag került már a látószögébe, amelyek néhány száz, illetve néhány ezer fényévnyire vannak Naprendszerünktől.
A távoli csillagok előtt elhaladó bolygók csekély halványodást, azaz fedést okoznak szülőcsillaguk fényében: az űreszköz ezt a kis fényváltozást mérve bukkan a planéták nyomára.
A Keplernek hála az idén csaknem naponta találnak új exobolygókat, amelyek száma már a négyszázhoz közelít, ám egyikükön sem fejlődhetett ki az élet. Ehhez szilárd kéregre van szükség, másrészt megfelelő távolságra kell lenniük központi csillagjuktól: a napjukhoz túl közeli planéták felszínén túl magas a hőmérséklet, a túl távolikon pedig rendkívül alacsony.
"Az emberiség történetének rendkívüli pillanatában élünk" - hangsúlyozta Martha Haynes, a Cornell Egyetem asztronómusa. |
"Az alapvető kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. A történelem során először kaptunk lehetőséget arra, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést" - nyilatkozta a Kepler tudományos programjáért felelős NASA Ames Kutatóközpont vezetője, Simon P. Worden.
A bolygóvadászat "alapító atyjának" számító Geoff Marcy, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) csillagásza szerint ha a Kepler látószögébe kerülnek Föld-szerű bolygók, az űreszköz bizonyosan megtalálja ezeket. A Kepler felvételein eddig is nagyszámú kisebb bolygó volt látható, ám ezek még igazolásra szorulnak. "Egy bolygó pályájának igazolása akár három évet is igénybe vehet" - vélekedett Marcy, aki szerint a csillagok 70 százaléka körül keringenek szilárd kéreggel rendelkező planéták.
Ám ha sikerülne is találni a Földhöz hasonlatos bolygókat, még ki kell deríteni, hogy biztosítottak-e felszínén az élet alapvető feltételei, ez viszont igen drága teleszkópokat igényelne. Egy olyan távcső megépítése, amely a felszínen oxigént, vizet és szén-dioxidot keresve képes pásztázni a Föld-szerű bolygókat, ötmilliárd dollárba (933 milliárd forintba) kerül. Jelenleg ezek a tervek pénzügyi okok miatt kivitelezhetetlenek, ám a dolgok megváltozhatnak.
Vulkán és láva: csak ez van a felfedezett bolygón
Forró kísérőtársra lelt a Kepler
Az oroszok menthetik meg a bolygót
Nem a Holdon talált víz az év tudományos felfedezése
MTI