.jpg)
Kételyeiknek adtak hangot az első német kommentárok az adósságválság leküzdésének kilátásairól a brüsszeli európai uniós csúcsértekezlet után Szinte valamennyi állásfoglalás idézte Angela Merkel kancellárnak azt a kijelentését, hogy a szerdai "második félidőig" még fontos technikai kérdéseket kell tisztázni. A lapok ebből arra következtettek, hogy a vitás kérdéseket nem sikerült teljes mértékben tisztázni. Több kérdés még nyitott, és az értékelések szerint a vita mindenekelőtt a részletekre vonatkozik. Így egyebek között arra, hogy milyen végleges formát öltsön az euróövezeti mentőalap, az EFSF, hogyan lehet az alapot még több pénzügyi eszközhöz juttatni, illetve miként alakuljon a görög államadósságok egy részének leírása. A legtöbb szó arról esett, hogy a bankok követeléseik 50 százalékáról mondanának le, de egyelőre még bizonytalan, hogy erre sor kerül-e. A többi között tovább tart a vita az érvényben lévő uniós szerződések elsősorban Németország által sürgetett módosításáról is.
Szakértők szerint Brüsszelben ugyanakkor egyetértés alakult ki arról, hogy az EFSF alkalmazási eszközeit bővíteni kell, de anélkül, hogy az alapba több pénzt fizetnének be. Egyetértettek abban is, hogy Görögországot egy újabb mentőcsomaghoz kell juttatni, a korábban elhatározott ugyanis nem elegendő. Athénnak a következő évekre a korábban elhatározott összeg legkevesebb duplájára van szüksége. Az eddigi 109 milliárd euró helyett mintegy 250 milliárdról van szó, és mindebben a magánhitelezőknek, azaz a bankoknak is részt kell venniük az említett 50 százalékos adósságleírással.
Németország - Franciaország: 1:0?
Az első kommentárok Merkel kancellár győzelmeként említették annak - mindenekelőtt Franciaországgal szembeni - keresztülvitelét, hogy az euróövezeti mentőalap bővítésének forrása nem lehet az Európai Központi Bank. A kancellár más elképzelései ugyanakkor Brüsszelben ellenállásra találtak. Berlini értesülések szerint Merkel sürgette, hogy az eladósodott országokkal szemben keményebben lehessen fellépni, és szükség esetén Brüsszel beleszólhasson a szóban forgó államok nemzeti költségvetési politikájába, amihez az európai szerződések módosítására van szükség. Ez azonban berlini értesülések szerint a csúcsértekezleten több tagállam részéről elutasításra talált.
Hétfői értesülések szerint Németországot közvetve bírálták amiatt is, hogy a döntések előzetes parlamenti jóváhagyásának szükségességével fékezi a döntéshozatal folyamatát. Több tagország nemtetszését fejezte ki, hogy a német politika miatt két csúcstalálkozóra van szükség, a legélesebb bírálatot ugyanakkor Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti csoport elnöke fogalmazta meg azzal, hogy "nem lehet mindig Németországra várni".
Ennek ellenére Berlinben még minden nyitott. A kancellár hétfőn és kedden tájékoztatja a parlamenti frakciókat az előzetes brüsszeli megegyezésekről, és a jelenlegi forgatókönyv szerint a Bundestag költségvetési bizottsága legkésőbb kedd estig szavaz azokról. Az ellenzéki pártok ugyan az egész parlamentet bevonó szavazást sürgettek, ezt azonban a koalíció elutasította. Az előzetes parlamenti jóváhagyást az alkotmánybíróság a közelmúltban határozatban rendelte el.
Angela Merkel kancellár a tervek szerint szerdán - közvetlenül az újabb uniós csúcsértekezlet előtt - kormánynyilatkozatot tesz a Bundestagban az adósságválság leküzdésének eszközeiről, illetve kilátásairól.
MTI
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
