.jpg)
"Ekkor elhatároztuk magunkat a cselekvésre, mivel mi vagyunk a két legfontosabb energiacsoport Európában. Együtt még erősebbek lennénk, és ami a szinergiákat illeti, elég csak a térképre nézni" - fejtegette az OMV vezetője.
Hozzátette: egyáltalán nem vehető biztosra, hogy egyesülés esetén el kellene adni a legalább a MOL egyik finomítóját. "Bizonyos mennyiségekről szó lehet, de egy teljes finomító eladása ki van zárva" - mondta a belga lapnak.
Emlékeztetőül: tavaly októberben még más hangokat lehetett hallani az OMV-től. Gerhard Roiss, az OMV finomítói és értékesítési üzletágvezetője Bécsben leszögezte, az OMV következő évekre tervezett jelentős bővülésében várhatóan nem jut szerep Magyarországnak. Azt mondta: a benzinkúthálózat bővítése mellett más típusú befektetést azonban nem eszközöl az országban a következő években. Az igazgató szerint Magyarországon érdemes fenntartani a csak kiskereskedelmi tevékenységet folytató leányvállalatukat, mert az OMV schwechati finomítójából a Dunán olcsón lehet szállítani a termékeket.
Közben megkezdte az Európai Bizottság a Lex Mol néven ismert törvény tanulmányozását a hétfői parlamenti jóváhagyás után - mondta a brüsszeli testület illetékes szóvivője, Oliver Drewes kedden.
Emlékeztetett arra, hogy Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos múlt héten levelet írt az ügyben Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek, amelyben bizonyos aggodalmának adott hangot a törvény uniós joggal való összhangját érintő híresztelések miatt.
A parlamentben jóváhagyott jogszabály a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvényeket módosítja. A Lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni.
McCreevy a levélben egyebek között azt kérte, hogy a kormány a nemzeti törvénykezés készítésekor vegye a lehető legszigorúbban figyelembe az uniós szerződésekben szereplő szabályozást. A biztos arra is utalt, hogy Magyarország ellen eljárás indult az Európai Bíróságnál az úgynevezett aranyrészvények ügyében, és a bizottság ennek folytatására kényszerülhet, ha a magyar hatóságok által fontolgatott intézkedések megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Mol-ban. Brüsszel tavaly fontolgatta, hogy a témát a luxemburgi székhelyű bíróság elé viszi, de a privatizációs törvény tavaszi módosítása után erre nem kerített sort. A brüsszeli bizottság június végi, e tárgyú közleményére reagálva a magyar Pénzügyminisztérium is felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a tavaszi törvénymódosítás nyomán a korábbi aranyrészvények átalakultak törzsrészvénnyé.
A szóvivő közölte: az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy az új jogszabály tiszteletben tartja-e az uniós alapértékeket, köztük a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A szóvivő azt mondta: elsősorban arra kíváncsiak, nem születik-e akadály az említett szabadságok biztosításában.
Elfogadták a Lex Molt
Lex Mol: az EU mégis közbeszól?
Nem egyszerű: most az OMV borult ki
MTI