
Mi várható az energiaellátásban?
Míg a kobei földrengésben nem semmisültek meg áramtermelő erőművek, addig a mostani földrengés miatt jelentős áramellátási zavarok keletkeztek, amelyek akár hónapokig is elhúzódhatnak. Japán erőforrásokban szegény ország: felhasznált energiájának körülbelül 85 százalékát importálja és áramellátásának körülbelül 25 százaléka függ nukleáris energiától. Japán 54 reaktora közül jelenleg 11 nem működik. A régióban található 2 atomerőmű a teljes atomenergia termelés 20 százalékáért és a teljes energiatermelés 6 százalékáért felelős.
A termelés csökkenni fog, ezért a következő hónapokban Japán különböző régióiban felváltva kapcsolják le az áramellátást, és zavarok lesznek a gáz- és vízellátásban is. Sok szektorban a vállalatok gyárleállításra kényszerülnek majd. Ezen kívül az infrastruktúra és a közlekedés is károkat szenvedett. Japánnak importálnia kell a hagyományos természeti kincseket, úgy mint az olajat, a szenet és a természetes gázt, hogy az áramtermelés kiesését kompenzálja, ami szükségképpen az energiahordozók áremelkedését okozza majd - derül ki az elemzésből.
Mit tesznek a pénzügyi döntéshozók?
A monetáris és fiskális döntéshozók már megtették az első lépéseket. A Japán Központi Bank (BoJ) extra likviditást biztosít a bankoknak: 20 trillió jen többlet overnight likviditást nyújt a pénzügyi rendszernek és megduplázza a kötvény-visszavásárlási programját 5 trillió jenről 10 trillió jenre. A gazdaság borzasztó pénzügyi helyzete ellenére még több pénzügyi stimulusra számíthatunk. A japán államkötvényekre tett nettó hatás nem egyértelmű, mivel az új kibocsátásokat ellensúlyozhatja a BoJ visszavásárlási tevékenysége. Mi több, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány újjáépítési kiadásai (például az 1995-ös kobei földrengés után) alig voltak hatással a japán államkötvényhozamokra.
Mi fog történni a japán jennel?
1995-ben a jen nagymértékű erősödését tapasztaltuk a katasztrófa utáni hónapokban, habár ebben az időszakban ment csődbe a Barings, és ekkor volt a mexikói válság is, ezért a biztonságra való törekvés keresletet támasztott a jennel szemben. Emellett nagy mennyiségű tőkét repatriáltak a helyreállítások finanszírozására, valamint a biztosítási pénzek is beáramlottak az országba. Ezúttal szintén jen erősödést tapasztalhatunk majd, bár valószínűleg ez most korlátozottabb lesz. Ez az árfolyamemelkedés hátrányos lehet a japán részvénybefektetésekre nézve - olvasható az ING elemzésében.
Mi volt a pénzpiacok eddigi reakciója?
A japán részvénypiac veszteségei jelentősek. A kezdeti reakciók szerint péntektől a keddi zárásig több mint 18 százalékot esett a Nikkei. Néhány szektor – például a közművek, a szállítás, a technológia és a pénzügy – különösen nagyot estek. Általánosságban elmondható, hogy a nukleáris energia iránt megrendült a bizalom és ez tükröződik a tőzsdén. Az atomerőművek beszállítói is, mint például a termelési eszközök előállítói vagy az uránbányák árfolyamai is nagymértékben estek. Ezzel szemben a napenergia és szélenergia előállítóinak árfolyamai feltűnően emelkedtek. A részvénypiacok a termelés csökkenésére számítanak: a japán acéltermelők visszaesést fognak tapasztalni, mivel az egyes régiók felváltva fogják korlátozni energiaellátásukat. Míg a japán acéltermelők részvényárfolyamai estek, addig a koreai árfolyamok emelkedtek. Ugyanez a kép mutatkozott néhány technológiai részvény esetében is. A nagy részvénypiaci esés a pénzügyi szektorra is igaz, hiszen a piac azt árazza be, hogy a biztosítók nagy veszteségeket fognak elszenvedni a kárkifizetések miatt.
Az ING szakértőinek véleménye szerint egyes részvények árfolyama indokolatlanul nagyot esett, a piacok túlreagálták a helyeztet, így kedvező lehetőségek adódnak egyes részvények vásárlására. Mindezek mellett az ING úgy véli: a piacok gyorsan talpra fognak állni. Egyelőre a katasztrófa hatása a 10 éves japán kötvényhozamokra mérsékelt, mindemellett a befektetők kockázatkerülése alacsonyabb hozamokhoz vezethet.
Privátbankár