A reálkeresetek októberi csökkenése is abba az irányba mutat, hogy jelentősen enyhül az inflációs nyomás Magyarországon - vélték az MTI által megkérdezett elemzők
A reálkeresetek októberi csökkenése is abba az irányba mutat, hogy jelentősen enyhül az inflációs nyomás Magyarországon - vélték az MTI által megkérdezett makroelemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel tette közzé a létszám és kereset októberi adatait, amelyek szerint a reálkeresetek - a nettó keresetek 1,4 százalékos növekedése és fogyasztói árak 4,7 százalékos növekedése mellett - októberben 3,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője elmondta: siralmasak lettek a szerdán publikált KSH adatok, mivel októberben - január óta első alkalommal - a bruttó bérek nominálisan is alacsonyabbak voltak, mint tavaly.
Rámutatott: a statisztikákból jól látszik a személyi jövedelemadó rendszerének idei átalakítása, mert a nettó bérek elszakadtak a bruttó juttatásoktól. Hozzátette: nominálisan a nettó bérek emelkedtek októberben.
„Rendkívül érdekes lesz az MNB jövő hétfői kamatdöntő ülése, kérdés ugyanis, hogyan látják a tagok a kockázatok változását, illetve mekkora jelentőséget tulajdonítanak azoknak. Várakozásaink szerint az MNB lassít jövő hétfőn, s az alapkamat 2010-ben sem csökken 5,5% alá” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Török Zoltán aláhúzta: a reálkeresetek újabb mérséklődése miatt a bérek oldaláról jelentősen enyhült az inflációs nyomás, míg a vásárlóerő csökkenése miatt a lakosság is kevesebbet költ, így a keresleti nyomás is gyengült. Ennek ellenére úgy vélte, decemberben még 5,7 százalékra nőhet az infláció, 2010 második felében azonban már tartósan 3 százalék alatt maradhat a mutató.
A szakértő hangsúlyozta: a versenyszféra bérkiáramlásának lassulása komoly érv lehet a további jegybanki kamatcsökkentések mellett, így ha a forint árfolyama az euróval szemben a 280 forintos szint alatt marad, akkor a jövő héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan 50 bázisponttal csökkenti az alapkamatot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: amikor 2006-ban hasonlóan csökkentek a reálbérek, a munkavállalók hitelfelvétellel megoldották, hogy ne csökkenjen a fogyasztói kereslet, jelenleg azonban erre nincs lehetőség, mivel a fogyasztók sokkal bizonytalanabbnak ítélik meg a gazdaság kilátásait és bankok is szigorúbb feltételekkel nyújtanak hitelt.
A szakértő a csökkenő inflációs nyomás ellenére 5,6-5,7 százalékos inflációt vár decemberben, míg 2010-ben átlagosan 3,8 százalékkal emelkednek az árak. Úgy vélte, júliustól már lényegesen 3 százalék alá eshet az infláció.
A jövő heti MNB kamatdöntésről elmondta: a makroadatok szerint a jegybanknak legalább 4 százalékig kellene csökkenteni az alapkamatot, azonban erre jelenleg nincs lehetőség. Suppan Gergely is úgy vélte, ha a forint árfolyama a jelenlegi szintek körül marad, akkor várhatóan 50 bázisponttal mérsékli a jegybank a kamatot.
Decemberben is 50 bázispontos kamatcsökkentést vár a Kopint-Tárki, így az év végére az alapkamat 6 százalékra eshet - mondta Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Az inflációs kilátások kedvezőek: az idei 4,2 százalékos fogyasztói áremelkedés a jövő évben 3,7 százalékra csökken, és 2010 végére 3,0 százalékra, esetleg 2,9 százalékra mérséklődik - tette hozzá.
Palócz Éva kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt akkor szabad a következő kormánynak 5-6 százalékra növelni, ha szigorú struktúraváltási követelményeket állít fel a konszolidálandó állami vállalatok számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A reálkeresetek októberi csökkenése is abba az irányba mutat, hogy jelentősen enyhül az inflációs nyomás Magyarországon - vélték az MTI által megkérdezett elemzők .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
