.jpg)
Az éves bevétel 150–470 milliárd forint között alakulhat, a kulcsok, a különböző mentességek és kedvezmények függvényében. Az iparűzési adóból származó bevétel mintegy ötöde pótolható az új teherrel még alacsony kulcsok mellett is, ám magasabbak esetén az ingatlanadó bevezetésével az iparűzésit a felére, vagy a társasági és osztalékadót mintegy kétharmadára lehetne csökkenteni.
A magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanok értékét a luxusadó-szabályozásban szereplő módszerrel állapítanák meg. A vállalkozások birtokában lévő, nem lakáscélú ingatlanok esetében a javaslat a nettó könyv szerinti értékben határozná meg az adó alapját. Az még teljesen nyitott, hogy az új terhet le lehessen-e vonni a magánszemélyek személyi jövedelemadójából vagy a vállalkozások társasági adójából.
A tanulmány szerint komolyabb eredmények várhatók attól, ha az új bevételeket a kormány az adóráták általános csökkentésére szánja, és a vállalatok esetében az ingatlanadóval esetleg kiváltanák a helyi iparűzési vagy az elvárt adó egy részét.
Igen kevés a mentesség a munkaanyagban, amely szerint nulla forintnál vagy csak valamivel e fölött tanácsos kijelölni az adófizetés alsó határát, amelyet a beépítetlen belterületi telkekre is kiterjesztenének. A jövedelemmel nem rendelkezők nem fizetnének, az általuk birtokolt ingatlanok az első tulajdonoscseréig moratóriumot élveznének.
Az anyagban több becslés is szerepel az országos ingatlanvagyon meghatározására, amely különböző adózási szempontok figyelembevételével 74,3–93,2 ezer milliárd forintos bruttó érték között mozoghat - írja a Világgazdaság.
Elfeledkeztek az szja-ról - talán nem véletlenül
Belső infók az adótervekről
Csak óvatosan a lakásvásárlással!
Deloitte: így fogunk ingatlanadózni
10 ezer milliárd forint az állami vagyon