.jpg)
A nyilatkozat aláírói rámutatnak arra, hogy az internetadó jelentősen csökkentené az internetszolgáltatók működésségének eredményességét. Az így kieső források évi mintegy 1,5 milliárd forintot érnének el, ami - akár az előfizetőkre hárítják át a szolgáltatók, akár a fejlesztések visszafogásával gazdálkodják ki - nem szolgálná az internethasználat elterjesztését, illetve a digitális írástudatlanság csökkentését.
A szervezetek azt is nehezményezik, hogy az új adónem kivetésével kapcsolatban nem készült olyan hatástanulmány, amelyet véleményezhettek volna. Ez ellentmond a hatályos magyar jogszabályoknak, amelyek előírják, hogy a jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat és a szabályozás várható hatását.
A nyilatkozat aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy tárgyalások kezdődjenek az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap képviselőivel a kulturális járulék alap jövőbeni szélesítéséről más módon.
A nyilatkozatot az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete, a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ, az Infomediator Információs Társadalmi Felhasználóvédelmi Iroda, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, az Inforum, az Internet Szolgáltatók Tanácsa, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, és a Netrekész Közhasznú Kft. vezető tisztségviselői írták alá.
Havi 20-80 forint/fogyasztó
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a technológiai fejődést követi, amikor a járulékbevételét érintő törvénymódosítás keretében az internetszolgáltatások járulékoltatását tervezi - mondta Harsányi László, az NKA elnöke.
Az elnök erről annak kapcsán beszélt, hogy az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottsága szerdai ülésén a gazdasági tárca képviselőjével egyetértésben azt javasolta, hogy a törvénymódosításból kerüljön ki az "internetadó".
Harsányi László leszögezte: a módosítással a kormánydöntéshez tartja magát az NKA, ennek nyomán pedig mintegy harminc termék és szolgáltatás kerülne ki a járulékoltatási körből, egy-két új, az utóbbi években a kulturális termékek közvetítésében sokkal fontosabbá vált áru után pedig járulékot kellene fizetni. Számos kulturális termék és program ma már nem a hanglemez és magnószalag útján, hanem az interneten keresztül jut el a fogyasztókhoz - mutatott rá.
Hangsúlyozta ugyanakkor: elismerik, hogy az infokommunikációs piac kultúratermelő is egyben, éppen ezért, amennyiben a változás bekövetkezik, és ebből az NKA-nak pótlólagos bevétele származik, akkor 300-400 millió forintot juttatnak vissza támogatás formájában az internetes, illetve digitális fejlesztésekre.
A kutatások egyébként azt mutatják, hogy Magyarországon az internet-hozzáférés terén tapasztalható elmaradást nem az árak, hanem az attitűdök okozzák - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a megkérdezettek kevesebb mint húsz százaléka nyilatkozik úgy, hogy a költségek miatt nincs internet-hozzáférése.
Harsányi László kiemelte: a 0,8 százalékos járulékkal számolva egy hónapban egy fogyasztónak átlagosan 20-80 forinttal kéne többet fizetnie az internetért, ráadásul a szolgáltató dönt, hogy ezt a pluszköltséget a fogyasztóra hárítja-e.
Megjegyezte: más országokban azért nem ismerik az "internetadót", mert máshol nem létezik kulturális járulék, Magyarország kultúrafinanszírozása azonban 1993-ban ebbe az irányba indult el, és nem más szolgáltatások koncesszióba adása felé.
Erre varrjon gombot: megadóztatnák a ruhákat
Bentmarad az internet az adóköteles körben
A versenyképességet rontaná az internetadó
Továbbra is napirenden az internetadó
Az internetadó ellen tiltakoztak
MTI