Rendkívüli parlamenti ülést szorgalmaz az LMP és az MSZP annak érdekében, hogy módosítsák a médiatörvény több kritikus pontját
Az LMP és az MSZP egyébként közösen kezdeményezi a rendkívüli ülést, és ha a négy független honatya támogatja őket, elvileg el is érhetik céljukat. Karácsony úgy látja: éppen az uniós elnökség sikerre vitele miatt is lenne egyfajta közös nemzeti érdek érdemi módosításokkal lecsitítani az egyébként zömmel jogos nemzetközi panaszáradatot; ezt szolgálják módosító indítványaik. A politikus “megengedte”, hogy részben a válságadókkal sújtott multicégek kormánnyal szembeni fellépése köszön vissza a médiatörvény kritikáiban.
A Jobbik nem segít
|
Az MSZP szerint túlzottak a szankciók Többségben vannak külföldön a médiatörvényt elítélő vélemények, azzal együtt is, hogy többen valóban arra figyelmeztetnek: fontos lenne megvárni az Európai Bizottság jogszabályról alkotott véleményét - nyilatkozta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában kedd reggel. Az ellenzéki politikus szerint az új médiatörvény előtti időkhöz képest ma más médiatérben folyik a közéleti diskurzus, például fennáll az öncenzúra lehetősége az újságírók és szerkesztők részéről. |
A Közbeszéd felvetette: a Jobbik már bejelentette, hogy nem segíti a másik két ellenzéki párt kezdeményezését, a Fidesz pedig csak akkor nyitott a változtatásra, ha az Európai Bizottság uniós alapelvekbe ütköző pontokat talál a jogszabályban. Ezek után mire alapozza Karácsony Gergely a jobbikosok és fideszesek támogató nyilatkozatát? - kérdezte a Közbeszéd. Ha átvennék és elfogadnák a kormánypártok a már elkészült ellenzéki módosítókat, kihúzható lenne a nemzetközi kritikák méregfoga, Magyarország pedig egy sokkal kedvezőbb hangulatban és európai környezetben vihetné végig az EU-elnökséget - részben erről is szól az LMP javaslatcsomagja, ami egyébként “tűzoltó jellegű” - hangoztatta az LMP-s képviselő.
Három ponton változtatnának
A Lehet Más a Politika az európai közvélemény által erősen kifogásolt néhány pontot venné ki vagy változtatná meg a médiatörvényben. Egyfelől kivonnák a hatósági ellenőrzés alól a nyomtatott és az internetes sajtót. “Ezeket máshol sem helyezik hatósági ellenőrzés alá, ami mögött az felfogás áll, hogy a véleményt és a sajtószabadságot csak indokolt esetben szabad korlátozni. A nyomtatott és az internetes média ráadásul nem használ államilag kiosztott frekvenciákat - ezért itt a hatóságnak nem sok keresnivalója van. Ha mégis jogokat sértenek, azért a bíróság előtt álljanak helyt ezek az orgánumok” - érvelt Karácsony Gergely.
A másik módosítás a korábban elfogadott médiaalkotmányt érintené - kivennék belőle azt a passzust, miszerint az újságíróknak ki kell adni az informátorukat, az LMP meglátása szerint minden különösebb indok nélkül is. A harmadik módosítás hozzáadna a médiatörvényhez: beleírná a jogszabályba azokat a szempontokat, amelyek alapján a médiahatóság megállapítaná a kiszabható bírságok nagyságát. “Ne önkényesen történjen ez. Másrészt azt is beleírnánk a törvénybe, hogy politikai véleményt nem lehet büntetni” - tette hozzá a politikus. A párt azzal egyetért, hogy az állami hatóság akár keményen szankcionálja például a fiatalkorúak egészséges fejlődését veszélyeztető tartalmakat. Ám a törvényből nem derül ki, hogy ugyanezt a szankciórendszert politikai típusú vélemény esetében nem lehet alkalmazni - hangzott a beszélgetésben.
Kérdésre válaszolva az LMP-s politikus megjegyezte: nagy nemzetközi lapokat nem érdemes azzal vádolni, hogy nem ismerik a médiatörvény szövegét és nem tudják miről írnak. Karácsony szerint ezzel együtt is “lehet igazság abban” hogy a válságadókkal sújtott multinacionális vállalatok látnak lehetőséget egyfajta politikai nyomásgyakorlásra úgy, hogy a sajtótörvényen keresztül szembehelyezkednek a magyar kormánnyal. “Éppen azért lenne jó elfogadni a mi módosításainkat, mert akkor elválna a két dolog egymástól. Én megértem a multinacionális cégeket, mert senki sem szeret különadókat fizetni, de ez engem viszonylag kevéssé érdekel. Engem a magyar sajtószabadság ügye érdekel, és nem Brüsszelbe szeretnék rohangálni, meg feljelenteni a magyar kormányt, hanem azt szeretném, hogy mi oldanánk meg közösen ezt a problémát” - szögezte le Karácsony Gergely.
Az LMP bizakodó
| A médiatanács függetlenségével kapcsolatban Szalai Annamária leszögezte: ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, "azzal sem lenne semmi baj". Részletek >>> |
Konkrét uniós szankciókra vélhetően nem kell számítania Magyarországnak, az viszont elképzelhető, hogy politikai nyomás nehezedik majd a jövőben is az országra - nem a kormányra, hanem az egész magyar nemzetre - szögezte le kérdésre reagálva az ellenzéki képviselő. Hozzátette: éppen azért fogalmazták meg módosító javaslataikat, hogy “elejét vegyék a nemzetközi panaszáradatnak”, aminek nagy része jogos. “Az, hogy az uniós elnökségünk hogy sikerül, az a kormány felelőssége, de mindannyiunk érdeke a siker. Egy ilyen rossz kezdet után ha most tudnánk korrigálni, elképzelhető, hogy a következő fél év tényleg siker lenne, nem pedig egyfajta vesszőfutás. Innentől kezdve ugyanis sanda szemmel fogják nézni a kormány minden lépését Nyugaton és itthon is. Ha most sikerülne korrigálni, akkor talán jobb forgatókönyvek elé nézhetnénk” - nyilatkozta Karácsony Gergely a Duna Televízió Közbeszéd stúdiójában hétfő este.
Privátbankár
Alekszej Navalnij közeli szövetségese, Leonyid Volkov megfogadta, hogy "soha nem adja fel" a Vlagyimir Putyin elleni harcot. 
