A személyi jövedelemadózásban 2010-től bevezetésre kerül az ún. szuperbruttósítás. Ennek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válnak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok is. A számítás során a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 0,5 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1 százalék mértékű munkaadói járulékot kell az adóalapba számítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel rendelkező dolgozónak jövőre 127 ezer forint után kell majd személyi jövedelemadót fizetnie.
Ez önmagában hátrányos lenne az adózónak, azonban a szuperbruttósítás életbe lépésével párhuzamosan csökken az adómérték (az alsó sávban 18%-ról 17 %-ra, a felső sávban 36 %-ról 32 %-ra), az alsó sávhatár pedig kitolódik egészen 5 millió forintig, az adózók nagy része így egykulcsos adót fizet 2010-től. Jövőre 5 millió forintig 17% szja-t kell tehát fizetni, ennél nagyobb éves összjövedelem esetén pedig 850 ezer forintot és az 5 millió forint feletti rész 32%-át kell leróni.
Pénztári adóforintok: sietni kell a befizetéssel |
Céges juttatás: van, ami jövőre is adómentes marad Év végi adólefaragó: így spórolhat százezreket |
A 2009-ről 2010-re áthúzódó kifizetésekkel kapcsolatban jó tudni, hogy a személyi jövedelemadó alapvetően pénzforgalmi szemléletű, tehát az adózás általában a kifizetésekhez kötődik. Speciális szabály ugyanakkor munkaviszony esetén, hogy ha a munkáltató január 15-éig fizeti ki a decemberi béreket, akkor az még az előző év utolsó napján megszerzettnek minősül, így a megelőző év adótáblája szerint adózik. |
Az alsó sávban, pl. 100 ezer forintnál csak 170 forintot tesznek ki ugyan összesen a fenti hatások, de ez azzal is összefügg, hogy ilyen összegnél eleve nagyon alacsony a ténylegesen fizetendő adó, és negatív adót nem ismer a rendszer, ez ugyanis támogatásnak minősülne - jelzi a szakember. Ha pedig nem érvényesíthető adójóváírás - pl. megbízási szerződés esetén - akkor előfordulhat az ideihez képest növekvő adóteher is, adójóváírás ugyanis csak munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozik.
Fontos látni, hogy a szuperbruttósításnak nevezett változtatás az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében egy matematikai (technikai) jellegű művelet, amelynek során az összevont jövedelem adó alapja megemelkedik 27 %-kal. Ennek a százalékos összegnek azonban nincs köze a vállalkozó által ténylegesen fizetett járulékokhoz, csak az általános befizetési mértékhez, illetve elvonáshoz, ugyanis hiába fizetne a foglalkoztató speciális okok miatt kevesebb közterhet, ekkor is 27%-kal kell az adó alapját kiegészíteni. Tehát ez egy speciális adóalap növelő tényező, igazi bruttósításról akkor beszélhetnénk, ha a dolgozó bére megemelkedne a jelenleg a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulékkal, és a jövőben a dolgozó fizetné meg saját jogcímen a teljes járulékot – mutat rá a BDO Forte adótanácsadó partnere.
Minimálbér: nem jó, de vállalható
Kétezer forinttal több lesz a minimálbér
Viszlát, adókedvezmény: indulhat a roham?
Szuperbruttó: a munkaadók nem örülnek
Eldőlt: alkotmányos a szuperbruttó
Visszaszámlálás: eldől a szuperbruttó sorsa
A cafeteria megadóztatása veri ki a biztosítékot
Össztűz a jövő évi adócsomagra
Az ombudsman megtámadta a szuperbruttósítást
Privátbankár - Korcsog Miklós