.jpg)
A hajnalban befejeződött euróövezeti csúcson megállapodtak az újabb görög mentőcsomag részleteiről, emellett megerősítették az eurózóna válságkezelő alapját, az EFSF-et is. A csomag váratlanul nagyra sikerült, elemzők a világháború utáni újjáépítési programhoz, a Marshall-tervhez hasonlítják, Sarkozy egy új európai valutaalap megteremtéséről beszélt Mint Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó befejezése után fogalmazott, a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői olyan döntéseket hoztak, amelyek növelik a görög államadósság fenntarthatóságát, csökkentik az adósságválság kiterjedésének veszélyét más országokra, és javítják a válságkezelés lehetőségeit az eurózónában.
A közös zárónyilatkozat szerint Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz.
| Fontos üzenet a piacoknak, hogy az EFSF mechanizmus ezentúl a másodlagos piacokon is vásárolhat kötvényeket, feltéve, hogy az EKB ehhez hozzájárul. A zárónyilatkozatban felszólították a döntéshozókat annak a hat jogszabálynak a végső jóváhagyására is, amelyek célja az euróövezeti stabilitást garantáló új intézkedések bevezetése az EU-ban, beleértve a túlzottan nagy adóssággal küzdő országok szankcionálását is. Az ún. hatos csomag kidolgozása a magyar uniós elnökség egyik fő prioritása volt. |
Megállapodtak abban is, hogy a hitelprogramokban alkalmazott kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik.
Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euróval segítik Görögországot.
Van Rompuy és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához.
A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu erre ismételten ígéretet téve azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek.
Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is hangoztatta, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra.
Jön az Európai Valutaalap?
A zárónyilatkozatban ugyanakkor minden más euróövezeti tagállam vezetője "ünnepélyesen megerősítette hajíthatatlan eltökéltségét" arra, hogy országa teljes egészében teljesíti a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok terén tett vállalásait.
A Görögország mellett uniós támogatásban részesülő két másik euróövezeti ország, Portugália és Írország vezetői az ülés után szintén úgy értékelték, hogy helyzetükön könnyítettek a találkozón született döntések, mindenekelőtt a kamatcsökkentés és a hitelek futamidejének meghosszabbítása. Pedro Passos Coelho és Enda Kenny külön méltatták az euróövezet összetartását is.
A résztvevők jelezték azt is, hogy a jövőben még rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Ez azt is jelenti, hogy immár nemcsak a közvetlenül hitelre szoruló országokban vehető igénybe, és új tevékenységek is finanszírozhatók lesznek belőle, így például bankok feltőkésítése.
Méltatták a résztvevők a most született döntések hosszabb távra szóló és átfogó jellegét is. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök például úgy fogalmazott, hogy egy "európai valutaalap" megteremtését indították el. Angela Merkel német kancellár szerint két területen, a görög adósság kezelésében és a versenyképesség javításában is jelentősen sikerült előrelépni.
Jöhet a görög csőd
A péntek hajnalban véget ért brüsszeli euróövezeti csúcs adósságkönnyítő határozatai nyomán elvileg szelektív nem fizetői szintre süllyeszthetik Görögország már most is rendkívül gyenge adósbesorolásait a nagy nemzetközi hitelminősítők, ha tartják magukat saját adósosztályzati kritériumaikhoz.
A válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki.
Ez utóbbi elem azonban - akár önkéntes, akár nem - hitelminősítői szempontból elvileg az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felel meg.
A nemzetközi hitelminősítők már a mostani euróövezeti válságcsúcs előtt jelezték, hogy - legalábbis szelektív - nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva. Minden olyan adósságkönnyítési formula ugyanis, amely a kereskedelmi adósságbefektetők számára veszteségekkel jár, a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban nem törlesztésnek felel meg, legalábbis az érintett adóssághányad erejéig.
A japánokat is feldobta a csomag
Üdvözölte az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek csütörtök késő esti megállapodását Noda Josihiko, Japán pénzügyminisztere pénteken, és kijelentette, a szigetország a jövőben is vásárol majd az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) által kibocsátott kötvényekből.
A miniszter úgy fogalmazott: "Az eddigi ütemben szeretnénk hozzájárulni (az EFSF-hez), amennyiben az segíti az Európai Unió államainak stabilizálódását". Noda örömét fejezte ki, amiért megállapodás született a kérdésben és reményét fejezte ki, hogy a bejelentett lépések hozzájárulnak majd a gazdasági és pénzügyi gondok enyhítéséhez.
Japán, amely mintegy 1,1 ezer milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik eddig az egyik legnagyobb intézményi befektetője volt az EFSF-nek. A három korábbi aukción mintegy 2,7 milliárd euró értékben, az eladott kötvények 20 százalékát vette meg.
MTI, Privátbankár
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
