Javaslatok a nyugdíjrendszer átalakításához
A munkaadó által fizetendő 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék átnevezése munkáltatói nyugdíj-hozzájárulássá nem január 1-jén, hanem csak jövő év december 1-jén lép hatályba - egyebek mellett ezt a módosítást fűzte a költségvetési bizottság a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat államivá tevő törvényjavaslathoz, amit az előterjesztő képviselője is támogat. A módosítások a parlament honlapján találhatók.
A szóban forgó javaslat úgy épül fel, hogy az a pénztártag, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, nem részesül a munkáltató által fizetendő 24 százalékos járulékból. A diszkrimináció kizárása miatt - a törvényjavaslat benyújtása előtt - a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a munkaadói 24 százalékos járulék adóvá alakul.
Ezzel szemben a törvényjavaslatban munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásként szerepel. A költségvetési bizottság módosító indítványa nem nyúl az elnevezéshez, csak a hatálybalépését tolja el 2011. december 1-re.
A módosító javaslat indoklása ugyanakkor adónak nevezi a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást. A hatályba lépés eltolását pedig azzal indokolja, hogy az új típusú nyugdíjszolidaritási hozzájárulás - mint közvetlen és egyéni biztosítási jogosultságot nem generáló köztehertípus - az egészségügyi hozzájáruláshoz (EHO) hasonlóan külön törvényi szabályozást igényel. Erre pedig már kevés az idő.
A törvényjavaslat szerint személyesen kell jelezni a magánnyugdíjpénztárban maradást a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnél, ha ezt elmulasztja a tag, akkor automatikusan átlép az állami rendszerbe. A költségvetési bizottság javaslata a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet nevezi meg a személyes megjelenés helyeként. A bizottság indoklása így szól: "A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az ONYF, a jogalkotó szándéka azonban, hogy a tagok a közelebbi, területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél tudjanak nyilatkozni." A bizottság harmadik érdemi javaslata kimondja, hogy az állami rendszerbe átlépő magán-yugdíjpénztári tagoknak nem kell a hozam után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetniük.
A szóban forgó javaslat úgy épül fel, hogy az a pénztártag, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, nem részesül a munkáltató által fizetendő 24 százalékos járulékból. A diszkrimináció kizárása miatt - a törvényjavaslat benyújtása előtt - a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a munkaadói 24 százalékos járulék adóvá alakul.
Ezzel szemben a törvényjavaslatban munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásként szerepel. A költségvetési bizottság módosító indítványa nem nyúl az elnevezéshez, csak a hatálybalépését tolja el 2011. december 1-re.
A módosító javaslat indoklása ugyanakkor adónak nevezi a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást. A hatályba lépés eltolását pedig azzal indokolja, hogy az új típusú nyugdíjszolidaritási hozzájárulás - mint közvetlen és egyéni biztosítási jogosultságot nem generáló köztehertípus - az egészségügyi hozzájáruláshoz (EHO) hasonlóan külön törvényi szabályozást igényel. Erre pedig már kevés az idő.
A törvényjavaslat szerint személyesen kell jelezni a magánnyugdíjpénztárban maradást a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnél, ha ezt elmulasztja a tag, akkor automatikusan átlép az állami rendszerbe. A költségvetési bizottság javaslata a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet nevezi meg a személyes megjelenés helyeként. A bizottság indoklása így szól: "A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az ONYF, a jogalkotó szándéka azonban, hogy a tagok a közelebbi, területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél tudjanak nyilatkozni." A bizottság harmadik érdemi javaslata kimondja, hogy az állami rendszerbe átlépő magán-yugdíjpénztári tagoknak nem kell a hozam után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetniük.
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
