.jpg)
Ha a negatív tendenciáktól megtisztított növekedést vesszük, akkor ez az úgynevezett "magnövekedés" 3,3 százalék körüli lehetne az idén az országban.
Az infláció várhatóan ez évben és jövőre is magasabb lesz a vártnál, idén vélhetően éves szinten 7,9 százalékot ér el. A kutató azonban úgy vélte, ez részben a világban tapasztalható általános inflációs sokk következménye. Nemzetközi szinten ugyanis az tapasztalható, hogy mind a mezőgazdasági nyersanyagárak, mind az energiaárak eddig nem látott mértékben emelkednek, ez az egész világgazdasági folyamatra inflációs nyomást gyakorol.
A tanácskozáson Vértes András felvetette, ha 10 éves időhorizonton, 1998-2008 között nézzük az egyes kelet-európai államok növekedési trendjét, nincs lemaradásban az ország, Magyarországot csak Szlovákia előzi meg a trendeket tekintve. Hosszabb távon úgy vélte, a beruházási ráta emelkedni fog az országban, 2010-ig 24 százalékra emelkedhet, emellett a döntő azonban a hatékonyságjavulás, ez eredményezheti a nagyobb gazdasági bővülést.
Vértes András szerint az igazi kérdés az, hogy 2009-től vissza tudunk-e állni arra a fejlődési tendenciára, amelyen korábban haladt az ország, amikor az uniós átlagos növekedési ráta fölött a magyar GDP bővülése rendre 2 százalékkal magasabb volt. Kiemelte, 2008-ban vélhetően 3-5 éves távlatban fel kellene vázolni, hogy miként valósítja meg ténylegesen az ország az euróövezethez csatlakozást.
Nyitott, kis gazdaságokban az inflációs célkövető rendszer blöff - jelentette ki Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója a konferencián. Nem adottak a feltételek Magyarországon az inflációs célkövető rendszer alkalmazására, mert egyebek között hiányzik a stabil és hiteles intézményi rendszer - magyarázta a jegybank volt elnöke, a Corvinus Egyetem és a CEU professzora, aki úgy vélte, hogy átalakuló, felzárkózó gazdaságokban a monetáris transzmisszió nem képes jól működni.
Mindenki alacsony inflációt szeretne, ami természetes, de Magyarországon a kormány és a jegybank is voluntarista módon, azaz a közgazdasági törvényeket figyelmen kívül hagyva törekszik elérni a kívánt inflációs célt - fogalmazott Surányi György. Véleménye szerint az alacsony inflációnak organikus módon kell létrejönnie. Az infláció csökkenése a világon inkább a munkaerőpiaci liberalizációnak, a kínaiak és indiaiak által gerjesztett versenynek köszönhető, semmint a tökéletes monetáris politikáknak - érvelt az előadó.
Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a gazdasági növekedés fenntartása érdekében kamatot csökkent, és az Európai Központi Bank a növekvő inflációs félelmek ellenére sem emel kamatot, akkor talán az MNB-nek is segítséget kellene nyújtania az üzleti szférának - jelezte Surányi, akinek véleménye szerint az optimálisnak számító 260-265 forintos euró árfolyamnál jóval erősebb a forint árfolyama.
Matolcsy György volt gazdasági miniszter szerint az ország felzárkózási válságot él napjainkban, "alagútból alagútba halad", ez a fejlődési vonal akár 15 évre is prognosztizálható, ha nem tesznek valamit sürgősen az ország gazdaságpolitikájában. A volt miniszter kijelentette: így súlyosan lemaradhat Magyarország közép-kelet-európai versenytársaitól.
Gyurcsány már látja az alagút végét
További drágulást jósolnak Londonból
MTI