A monetáris tanács hétfőn a piaci várakozásokkal szemben nem 50, csak 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amelynek szintje azonban így is csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között volt alacsonyabb az elmúlt 20 évben, akkor 6 százalékon állt.
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője is 50 bázispontos lazításra számított, ennek ellenére fenntartotta 2010-re vonatkozó, 5,5 százalékos prognózisát.
Úgy vélte a fundementumokat tekintve meg volt a lehetőség az 50 bázispontos csökkentésre, az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciái azonban óvatosságra intették a jegybankot. Véleménye szerint 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat, a monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy hogyan hat a folyamatokra a politikai kockázat a választások közeledtével.
Hasonlóan vélekedett Barta György, a CIB Bank elemzője is, aki a jegybanki óvatosság indokai közé sorolta a gyengülő és volatilisebbé váló forintot, az emelkedő CDS felárat, valamint az állampapír hozamokat. Megemlítette még a 2010-es államháztartási hiány körüli politikai viták felerősödését is, amelyek növelik a fiskális lazítás kockázatát jövőre.
Úgy vélte, hogy az alapkamat 2010 első negyedévében érheti el mélypontját, a monetáris tanács az eddigieknél óvatosabban: egyszer, vagy kétszer csökkentheti negyed százalékponttal a kamatot, amely így is történelmi mélypontjára csökkenhet. Hozzátette azonban: ha romlanak a pénzpiaci feltételek, a jegybank akár le is állíthatja átmenetileg lazítási ciklusát.
Óvatos maradt az MNB: nem ment le az utolsó feles
Hétfői kamatvágás: a méret lesz a lényeg
MNB kamatdöntés: lemegy-e az utolsó feles?
Infláció: nincs nyomás, mert nincs pénzünk
MNB: nem teljesen megalapozott a piaci optimizmus
MTI