Olyan korszakot zárt le a rendszerváltás, amikor a kényszeres vásárlás igazából nem a vásárló, hanem a rendszer betegségét jelezte - jegyzet
Érdekes összefoglaló, mondhatni orvosi tanulmány jelent meg a világhálón a kényszeres vásárlásról. A különféle dolgok ellenőrizhetetlen beszerzése olyan szenvedélybetegséggé válhat, mint a kábítószer, az ivászat, vagy akár maga a dohányzás.
Ha jól értem a definíciót, a kényszeres vásárlás olyan dolgok megvétele, amire az illetőnek semmi szüksége, maga a vásárlás aktusa okoz felfokozott izgalmakat, utána viszont következik a bűnbánat és a depresszió.
Érdekes momentuma a HVG összefoglalójának, hogy sokak téveszméivel ellentétben a betegség egyáltalán nem csak a nőket érinti, akik olykor - legalábbis férfiszemmel nézve - tényleg mintha kissé céltalanul vennének ezt meg azt; a férfiak szenvedélye éppoly pusztító lehet, hiszen rendszerint még a nők által szeretett divatcuccoknál is drágább elektronikus kütyük náluk a felesleges beszerzés tárgyai.
Nos, a magam verziója szerint a kényszeres vásárló érdekes mód épp azért kiszolgáltatottabb a maga betegségének, mert teljesen normálisnak látszik. A kábítószeresen előbb-utóbb kiütköznek a szenvedélybetegség fiziológiai jegyei, az alkoholistát messziről felismerni, a dohányos meg dohányzik, a kényszeres vásárló viszont úgy jár-kel a plázában, mint bárki más, bemegy a boltba és kijön valamivel, lehet-e ennél természetesebb, pláne egy bevásárlóközpontban, mint maga a bevásárlás?
Bizony szemre nem tudjuk megkülönböztetni a normális vásárlót a kényszerestől, bezzeg a család lassan megérti, miről van szó, amikor netán a kényszeres vásárlás ugyanolyan anyagi veszélyhelyzetbe sodorja a beteget és a környezetét, mint az alkohol vagy a drog. A késői felismerés azonban ezesetben is ront a gyógykezelés esélyein.
A kérdés, ami az emberben felmerül, hogy nálunk mennyire számít ez népbetegségnek? Egy jeles közgazdásztól ugyanis a napokban mintha ezt hallottam volna. Egy bizonyos korosztálytól fölfelé mindenki emlékszik arra, hogy milyen büszkék voltunk az új mechanizmusra ´68-ban, meg hogy nálunk a rendszerváltás előtt is volt áru, volt valami választék, volt reklám, az emberek megszokhatták, hogy vásároljanak, nemcsak a legvidámabb, de az egyik leggazdagabb barakk voltunk egyfajta pszeudo-piacgazdasággal. ´56-ra ez volt a kommunista vezetés egyik indirekt válasza, amennyire az államszocializmus keretei megengedték, fogyasztói társadalommá változtatták Magyarországot.
Csakhogy közben ennek a politikának a belső gazdasági feltételei nemigen léteztek, vagyis a fogyasztási szint fenntartásához piszkos mód el kellett adósodnia kis hazánknak. Igen, valahol ez is kényszeres fogyasztás volt, egyfajta szabadulási lehetőség sok más megkötöttség alól, a következménye pedig az lett, hogy mi lettünk az egyetlen ország a vasfüggönytől keletre, amely jelentős adósságteherrel kezdte a kapitalizmust.
Olyan korszakot zárt le a rendszerváltás, amikor a kényszeres vásárlás igazából nem a vásárló, hanem a rendszer betegségét jelezte, a gyógyulás meg fenemód lassú: az akkor felhalmozott államadósság, meg ahogy sikerült ezt az adósságot azóta tovább növelni - ez bizony az egyik nyilvánvaló oka gazdaságunk mai betegségének.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Olyan korszakot zárt le a rendszerváltás, amikor a kényszeres vásárlás igazából nem a vásárló, hanem a rendszer betegségét jelezte - jegyzet .jpg)
.jpg)
Tavaly augusztus óta unciánként közel ezer dollárral ér többet egy uncia arany. 
