Hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően az emberek 50 éves kora körül jelentkezik.
Az AXA csoport megbízásából a GFK csoport által elvégzett nemzetközi felmérés szerint hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között, szemben a régió, illetve Európa 50 százalékos átlagával. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően az emberek 50 éves kora körül jelentkezik. Súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete nagyon hiányos – áll az AXA Retirement Scope nevű, nyugdíj témakörben elvégzett nemzetközi felmérésben.
A tavaly 26 országot magába foglaló nemzetközi felmérés szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetően. Jelentős részüknek főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan erről az időszakról, nekik a szabadidő, az utazás és a nyugalom jut leginkább eszükbe.
Az aktív válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatásból kiderül, hogy nagyon kevesen - az aktív korúak mindössze 4 százaléka - támogatják hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését.
Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élő nyugdíjasok élete – részben korlátozott anyagi lehetőségeik miatt – ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történő gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki.
A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a közép-európai átlagnak megfelelően, a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, a 45 évnél fiatalabbaknak ugyanis csak 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.
Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 101 ezer forintos összeghez képest átlagosan mintegy 28 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos országban (Pl. Németország, Svájc) még megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.
2007. július 1-jei árfolyamokkal számolva a közzétett adatok szerint egyébként az USA-ban 691 ezer, Svájcban 601 ezer, Franciaországban pedig 380 ezer forintot tesz ki az átlagos nyugdíj mértéke.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által előrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.
Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán, az első munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, sőt adóreformok hatására és szakértők tanácsára is kezdik meg az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az időskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.
A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükből megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegről számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, s azokat nem számítják megtakarításaikhoz.
A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvető összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidő, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetőségek között.
A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók vélekedése megegyezik abban a tekintetben, hogy a nők anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.
Felértékelődik az öngondoskodás
A jóléti rendszerek fenntarthatósága lesz Európa legsúlyosabb problémája a XXI. században Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint. Az öngondoskodás szerepe szükségképpen felértékelődik, s nagy szerepük lesz az önkéntes egészségpénztáraknak - mondta.
Az államtitkár szerdán, az OTP Egészségpénztár munkáltatói fórumán beszélt az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepéről az egészségügyben zajló változások kapcsán. Mint mondta: egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik; a jövő meghatározó kérdése, hogyan lehet összeegyeztetni a versenyképesség megőrzését és javítását a globalizálódó piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával.
Az államtitkár szerint újra kell értelmezni az egyéni és a közfelelősség határait, a szolidaritás elvű kockázatkezelést a társadalmilag elfogadott területekre kell szűkíteni. Az öngondoskodás szerepének növekedése azonban nem jelentheti az egyén magára hagyását - hangsúlyozta -, annak szervezett formáit meg kell erősíteni.
Az egyéni felelősség körébe tartozó kockázatok fedezésére Kincses Gyula szerint többcélú, integrált előtakarékosságra van szükség, a folyó kiadások fedezésére pedig szervezett öngondoskodásra. A korlátozott adókedvezményt élvező integrált előtakarékoskodást a kötelező felhalmozási idő letelte után az aktív szakaszban szükség esetén egészséggondozásra, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig életjáradékra, egészségügyi szolgáltatásra, ápolásra lehetne felhasználni. A nyugdíjrendszer önkéntes pillérét ebbe az irányba kell elmozdítani - mondta.
Ha pedig valaki az Új Tulajdonosi Program keretében megszerzett részvényeit nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) helyezné el vagy más integrált előtakarékosságra fordítaná, akkor ez az öngondoskodás mellett a jövőre való felkészülést is szolgálná, ami elemi érdeke az országnak - hangsúlyozta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően az emberek 50 éves kora körül jelentkezik. .jpg)
.jpg)
Ez történt az üzemanyagokkal.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
