Hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően az emberek 50 éves kora körül jelentkezik.
Az AXA csoport megbízásából a GFK csoport által elvégzett nemzetközi felmérés szerint hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között, szemben a régió, illetve Európa 50 százalékos átlagával. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően az emberek 50 éves kora körül jelentkezik. Súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete nagyon hiányos – áll az AXA Retirement Scope nevű, nyugdíj témakörben elvégzett nemzetközi felmérésben.
A tavaly 26 országot magába foglaló nemzetközi felmérés szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetően. Jelentős részüknek főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan erről az időszakról, nekik a szabadidő, az utazás és a nyugalom jut leginkább eszükbe.
Az aktív válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatásból kiderül, hogy nagyon kevesen - az aktív korúak mindössze 4 százaléka - támogatják hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését.
Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élő nyugdíjasok élete – részben korlátozott anyagi lehetőségeik miatt – ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történő gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki.
A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a közép-európai átlagnak megfelelően, a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, a 45 évnél fiatalabbaknak ugyanis csak 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.
Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 101 ezer forintos összeghez képest átlagosan mintegy 28 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos országban (Pl. Németország, Svájc) még megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.
2007. július 1-jei árfolyamokkal számolva a közzétett adatok szerint egyébként az USA-ban 691 ezer, Svájcban 601 ezer, Franciaországban pedig 380 ezer forintot tesz ki az átlagos nyugdíj mértéke.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által előrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.
Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán, az első munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, sőt adóreformok hatására és szakértők tanácsára is kezdik meg az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az időskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.
A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükből megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegről számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, s azokat nem számítják megtakarításaikhoz.
A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvető összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidő, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetőségek között.
A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók vélekedése megegyezik abban a tekintetben, hogy a nők anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.
Felértékelődik az öngondoskodás
A jóléti rendszerek fenntarthatósága lesz Európa legsúlyosabb problémája a XXI. században Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint. Az öngondoskodás szerepe szükségképpen felértékelődik, s nagy szerepük lesz az önkéntes egészségpénztáraknak - mondta.
Az államtitkár szerdán, az OTP Egészségpénztár munkáltatói fórumán beszélt az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepéről az egészségügyben zajló változások kapcsán. Mint mondta: egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik; a jövő meghatározó kérdése, hogyan lehet összeegyeztetni a versenyképesség megőrzését és javítását a globalizálódó piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával.
Az államtitkár szerint újra kell értelmezni az egyéni és a közfelelősség határait, a szolidaritás elvű kockázatkezelést a társadalmilag elfogadott területekre kell szűkíteni. Az öngondoskodás szerepének növekedése azonban nem jelentheti az egyén magára hagyását - hangsúlyozta -, annak szervezett formáit meg kell erősíteni.
Az egyéni felelősség körébe tartozó kockázatok fedezésére Kincses Gyula szerint többcélú, integrált előtakarékosságra van szükség, a folyó kiadások fedezésére pedig szervezett öngondoskodásra. A korlátozott adókedvezményt élvező integrált előtakarékoskodást a kötelező felhalmozási idő letelte után az aktív szakaszban szükség esetén egészséggondozásra, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig életjáradékra, egészségügyi szolgáltatásra, ápolásra lehetne felhasználni. A nyugdíjrendszer önkéntes pillérét ebbe az irányba kell elmozdítani - mondta.
Ha pedig valaki az Új Tulajdonosi Program keretében megszerzett részvényeit nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) helyezné el vagy más integrált előtakarékosságra fordítaná, akkor ez az öngondoskodás mellett a jövőre való felkészülést is szolgálná, ami elemi érdeke az országnak - hangsúlyozta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően az emberek 50 éves kora körül jelentkezik. .jpg)
.jpg)
Néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb tűzszünetet hozott tető alá, folyamatosak a harcok Thaiföld és Kambodzsa között. 
