.jpg)
Belyó Pál két pozitívumot is mondott a következő évre vonatkozóan: az államháztartási hiány - uniós szemléletben - tovább csökken, 2,7 százalékos lehet a GDP-hez mérten. Az inflációt tekintve is jelentős mérséklődésre számítanak az Ecostatnál, éves szinten 3,2 százalékra csökken a pénzromlási ütem az Ecostat kutatói szerint.
Belyó Pál úgy véli, a recesszió háromnegyed-egy évig tart majd, azt követően a gazdasági visszaesés megáll Magyarországon.
A kutató szerint a jegybanki alapkamat-csökkentés lassú ütemben folytatódhat, még az idén elképzelhető egy 0,5 százalékpontos kamatvágás, jövőre az év végére 7-7,5 százalékos alapkamat lehet az országban, az euró árfolyama pedig 2009-ben 260-270 forintos sávban lesz.
Belyó Pál elmondta: a jövő évben az import - főleg a lakossági fogyasztás mérséklődése miatt - 1,9 százalékkal esik vissza, az exportban is csökkenés várható, ennek mértéke 1 százalék lesz. Mivel a behozatal jobban csökken, mint a kivitel, a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan javul, a folyó hiány éves szinten 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP-arányosan 4,8 százalékot tesz ki.
Belyó Pál szerint az ipari termelés tovább mérséklődik, 1 százalékkal csökken 2009-ben, az építőipari termelés volumene tovább zsugorodik, az építőiparban 2 százalékos visszaesés várható. A kutató szerint jövőre az idei jelentős bővülés után várhatóan visszaesik az agrárágazat teljesítménye is.
Az Ecostat kutatói úgy látják, hogy mivel az államháztartás keresletösztönző lépéseire nem lehet számítani, csak olyan strukturális jellegű változtatásokkal lehet a magyar gazdaság versenyképességét növelni, amelyek nem raknak terheket a központi büdzsére. Ilyen lehet az, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok is növelik a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyúttal a gazdaságot tekintve költségmegtakarító intézkedéseket tesznek, például nagyobb mértékben takarékoskodnak az energiával.
A kutatók szerint a gazdasági bővülés korábbi stratégiái újragondolást igényelnek. A világméretű recesszió következtében az exportvezérelt növekedés lehetősége leszűkül, illetve megszűnik. Magyarország számára döntő tényező lehet az, ha az ország javítja az aktivitási rátáját, azaz a még munkaképes korú lakosság jelenleg nem foglalkoztatott részéből egyre nagyobb létszámú új munkaerőt állítanak munkába.
Belyó Pál felhívta a figyelmet: már a nyugat-európai országok is azon a véleményen vannak, hogy nem a munkaerő elbocsátásával, hanem a munkahelyek megtartásával kell átvészelni a gazdasági krízist. Ez pedig Magyarországon műszaki-fejlesztési, illetve strukturális átrendeződést igényel a gazdaságban - tette hozzá.
Egy kérdésre válaszolva Belyó Pál aláhúzta: a jelenlegi helyzetben felelőtlennek tartja a szakszervezetek álláspontját, utalva a most folyó, illetve bejelentett sztrájkokra. Véleménye szerint most nem a sztrájkoknak lenne itt az ideje, hanem a munkahelyek megtartására, esetleg az új munkahelyek megteremtésére kellene az erőket koncentrálni.
Az Ecostat kutatói a térség várható jelenségei között arra hívták fel a figyelmet, hogy a közeljövőben romlani fognak Románia és Lengyelország foglakoztatási mutatói is, mert ebből a két országból több millió ember dolgozott külföldön, elsősorban nyugat-európai országokban, például Spanyolországban. A spanyolországi gazdasági krízis azonban azzal jár, hogy ezek a vendégmunkások hamarosan hazatérnek, így növelik az otthoni álláskeresők számát, egyúttal korábbi jövedelem-átutalásaik hiánya rontja majd országaik folyó fizetési mérleg statisztikáit is.
Egy másik kérdésre Belyó Pál elmondta: bár nehéz megítélni a következő évi tendenciákat, prognózisukat 60 dollár/hordó olajárral állították össze.
Kifejtette: az államháztartás, a folyó fizetési mérleg és a központi büdzsé alakulása következtében várható, hogy a jövő év második felében meg lehet kezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek Magyarországnak az ERM II rendszerbe, azaz az euró "előszobájának" tekintett árfolyamrendszerbe lépését készítik elő.
Az építőiparnak is rendeznek egy csúcsot
MDF: képmutató és gyáva a magyar politika
Menti a kormány a kisvállalkozásokat
Mélyponton az üzleti környezet
Minden azon múlik, lesz-e fordulat 2009-ben
MTI